A jog keletkezése alapján megkülönböztetünk írott jogot, szokásjogot és precedensjogot.
- A jog írott jog, ha a magatartásszabályok jogszabályba, törvényekbe vannak foglalva és állami szervek tevékenysége révén születnek. Az állami szervek jogalkotása, pl. törvény, rendelet.
- A szokásjog a társadalmi gyakorlatból alakul ki. A szokás a társadalom tagjai közötti érintkezések, viszonyok révén kialakuló rendszeresen ismétlődő magatartás, amelyet ha az állami szervek joggá teszik, legitimálják, akkor szokásjoggá alakul. A szokásjog a társadalom tagjai között kialakult és az ismétlődések folytán meggyökeresedett olyan magatartásszabály, amelyet az állam elismer és kikényszerítését állami eszközökkel is biztosítja.
- A precedensjog(esetjog) a bíróságok által kialakított jog, amelynek lényege, hogy a korábbi bírói ítélet válik analógia alkalmazása útján joggá, azaz a korábbi ítéleteket a későbbiek folyamán a bíróságok sajátosan átformálva alkalmazzák az eléjük kerülő újabb jogesetekben. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatot is hozhat.
Jogcsaládok
Az angol jog Angliából származik és a világ legnagyobb jogcsaládja lett. Jelentőssé vált az amerikai jog, amely a multinacionális vállalatok, bankok, könyvvizsgáló és ügyvédi cégek gyakorlata folytán egyre jobban terjed Európában is.
Az európai kontinentális jogcsalád:
- A francia jog érvényesül pl. spanyoloknál, portugáloknál, olaszoknál, lengyeleknél, románoknál, Dél-Amerikában, korábbi afrikai gyarmatoknál. A liberálkapitalizmust tükrözi.
- A német jog a késői polgári fejlődés terméke, jellegzetes joga Közép-Európának (osztrák, cseh, magyar, szlovén, horvát)
- A svájci jog a legmodernebb, sokkal rugalmasabb, ezért gyakran alkalmazzák a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben.