45. Az önkormányzati jogok védelme; a helyi önkormányzat véleménynyilvánításhoz való joga, a felterjesztési jog; a helyi önkormányzatok érdekképviselete

Az önkormányzati jogok védelme
A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
•a  helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.
•Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az  Alkotmánybírósághoz fordulhat. (Alkotmány 43.§.(2). Bek.) Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi, (Ötv.2.3.§)
•a törvény által biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek.
A helyi önkormányzatok jogosultak jogorvoslatot igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás olyan elveinek tiszteletben tartása érdekében, amelyet az Alkotmány vagy belső törvényhozás szentesít. (Charta 11.cikk)
Ha - a bíróságok kivételével - az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és - a bíróságok kivételével - az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság - az indítványozó meghallgatása nélkül - dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet. (Abtv.50.§)
A helyi önkormányzat véleménynyilvánításhoz való joga
A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
A felterjesztési jog
Az Ötv. az önkormányzati képviselő-testületnek széles körű felterjesztési (petíciós) jogot biztosít. A képviselő-testület
•az önkormányzati jogokat, illetőleg
•a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő
bármely kérdésben  - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott
kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást
(a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;
 javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott
jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban
véleményt nyilváníthat,   kifogással élhet, kezdeményezheti annak
megváltoztatását vagy  visszavonását.
Garanciális szabály, hogy a  megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül
köteles érdemben válaszolni, minden jogszerű intézkedés megtételéről számot adni.
Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv  
hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel
rendelkező szervhez, és erről a megkereső helyi önkormányzatot (érdekképviseleti
szervezetét) egyidejűleg tájékoztatni. (Ötv. 101.§.)
A felterjesztést a képviselő-testület kezdeményezi, szavazásra bocsátja, s a döntéséről határozatot hoz. Határozatában határidő kitűzésével felhatalmazza a polgármestert, hogy a felterjesztést juttassa el a felterjesztés címzettjéhez (pl. belügyminiszter) valamint tájékoztatásul a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéhez.
A felterjesztés (megkeresés) melléklete
•a képviselő-testület felterjesztési javaslatot elfogadó ülésének jegyzőkönyvi kivonata, valamint
•a képviselő-testület felterjesztésről szóló határozata.
A helyi önkormányzatok érdekképviselete
A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre. Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell. (Ötv.102.§)
Önkormányzati érdekképviseleti szövetségek (Ön-Kor-Kép-cikk)
A hét önkormányzati szövetség időnkénti összefogással, de mindig tagoltan működött, közülük kettő még a politikai rendszerváltást megelőzően jött létre. A hét szövetségből öt onrkományzati tipus szerint szerveződött. A települési önkormányzatok egyötöde nem tagja egyik szövetségnek sem. Arra nem ad választ a magyar önkormányzati szabályozás, hogy milyen arányú szervezettséggel lehet valóban országos hatásúnak tekinteni egy szövetséget.
Tanácsi Önkormányzatok Örszágos Szövetsége (TÖOSZ, 1989)
Célja az újonnan létrejövő önkormányzati szféra érdekérvényesítő képességének megteremtése volt. 1991-ben tisztújítás és névváltoztatás következett be: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. A szervezet az általános önkormányzati érdekek képviseletére és az eltérő önkormányzati érdektipusok összehangolására törekedett, az önkormányzati vagyonért vívott küzdelme sikeres volt. 1700 tagja van, köztük a fővárosi önkormányzat, települési önkormányzatok, megyei közgyűlések, megyei jogú városok. Kialakultak a szervezet megyei tagozatai. 2003-ban megalakult a TÖOSZ Polgármesternői Tagozata, a nők közéleti szerepvállalásának növelése, az esélyegyenlőség fokozása céljából.
Magyar Faluszövetség (MF, 1989) Tevékenységük elsődlegesen a társszövetségekkel közös rendezvényeken való megjelenésben (buliznak?) valamint egyes jogszabályok véleményezésében merül ki. Taglétszáma nem éri el a falvak 10 %-át.
Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati képviselők Szövetsége (1990) MDF-támogatással jött létre. Nemcsak önkormányzatok, hanem képviselők és polgármesterek is tagjai lehetnek. Az MDF irányába politikailag elkötelezett szervezetként működik.
Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) A szövetség politikai arculata Fideszes, az Orbán-kormány tagjai rendszeresen ott buliztak a szövetség rendezvényein. A szövetséghez kapcsolódó alapítvány kétévente megrendezi a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját (azannya) amelyen a határontúli magyar polgármesterek is résztvesznek. Tagjai között van kerületi, megyei önkormányzat, község és város is.
Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ, 1990)
A szövetség részt vesz a rendezvényeken, kormányzattal folyó tárgyalásokon, jogszabályok védeményezésében, de ehhez értő szakmai apparátussal nem rendelkezik. A szövetség elnöke szerepet vállal az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésében.
Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ, 1990)
A szövetség megyei tagozatokkal rendelkezik, taglétszáma nem éri el a községek 25 %-át, aktívan igyekszik segíteni a kistelepülések pályázati lehetőségeit.
(miért, azt lehet passzívan is? Ki írta ezt a cikket??)
Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ, 1990)
Eddigi vezetői kormánypártiak voltak, 13 bizottsága és jegyzői kollégiuma is van. Teljes tagsággal rendelkezik.
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ, 1990)
Havonta lapot ad ki, szakértők végzik a szakmai munkát. Szervezésében évente megyekonferenciát rendeznek. Teljes tagsággal rendelkezik.
(Hát nem tudom ki hogy van vele, de nekem ez már nyolc. Bár a cikkben végig hétről beszél a szerző. Vagy az utolsó azért nem számít, mert a megyei önkormányzatot nem tekinti  önkormányzatnak? Vagy csak azért nem adta hozzá, mert az területi. A szerk.)
A szövetségek egyesülési kísérletei
Önkormányzati Szövetségek Tanácsa (ÖSZT,1996)
Hamar működésképtelenné vált, mivel minden döntés teljes konszenzust igényelt, s az eltérő taglétszámú-, szakmai hátterű-, anyagi bázissal rendelkező szövetségek nem tudtak megegyezni abban, hogy melyik, miképpen vegyen részt a döntéshozatalban.
A szervezet jogutód nélkül megszűnt.
Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása (MÖSZT, 1999)
Az öt települési önkormányzati szövetség hozta létre (MJVSZ, MÖOSZ, KÖSZ, KÖOÉSZ, MF)
Ez a szervezet nem tudott egységesen megjelenni
Magyar Városok Szövetsége (MVSZ, 2004)
Az MJVSZ és a KÖOÉSZ hozta létre, megalakulása óta érdemi tevékenységet nem végzett.
Az egyesülési kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy túl erősek az egyes szövetségek önállósági törekvései, a szövetségi vezetők személyes és politikai rivalizálása.
A helyi önkormányzati vezetők aktivitása nélkül nem lehet jelentős érdekérvényesítésről beszélni.
A közös érdekérvényesítéssel ellentétes irányba hat az önkormányzatok folyamatosan romló gazdasági pozíciója, csökkenő pénzügyi autonómiája, a polgármesterek befelé fordulása.
Mindezek gyengítik az érdekképviselet hatékonyságát. A kormánnyal való eredményes párbeszéd érdekében pedig a szövetségek közötti, tudatosan felépített, következetes álláspont képviseletére lenne szükség.
Figyelem! Nem része a tételnek, de a tétel első részéhez kapcsolódó mentőkérdés lehet. (A szerk)
Az önkormányzati jogok
1.      A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.
2.      A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. E tárgykörben az önkormányzatokat megilleti a rendeletalkotás joga.
3.      A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi  közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén törvényességi szempontból bírálhatja felül.
4.      A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló  megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
5.      Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat.  A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával  egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket,  dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.
6.      Önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati  jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; megállapíthatja a helyi adók fajtáját és mértékét
7.      Önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik.  Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami  támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat;
8.      Szabadon társulhat más  helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme  céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és  hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi  önkormányzati szervezetekbe.
9.      A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a  helyi közakaratot.
10.  Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak  felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi   önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás  hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének  kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
11.   A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi  önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
12.  A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt az Ötv-ben meghatározott feltételek szerint kimondhatja feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.