40. Az önkormányzat vagyona, az önkormányzat bevételei

A helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét (Alkotmány 44.§b)c)d)
Az Ötv. IX. fejezete „Az önkormányzatok gazdasági alapjai” cím alatt foglalkozik részletesen az önk.-k vagyonával, bevételeivel, gazdálkodásával, a tervezés, a számvitel, az információ és az ellenőrzés kérdésével.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere:
Az önk. közszolgáltatásokat nyújt; saját tulajdonnal rendelkezik, és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Költségvetése az államháztartás része, az állami költségvetéstől azonban elkülönül, ahhoz csupán az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
Az önkormányzat vagyona
Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal rendelkezzenek feladataik ellátásához. (A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önk.-t megillető vagyoni értékű jogokból áll.) Ehhez valóban arra van szükség, hogy a vagyon feletti rendelkezési jog mint valódi tulajdonost illesse meg az önkormányzatot. Mivel ez a tulajdon szolgál a kötelező vagy fakultatív feladatok ellátásának biztosítékául, az Ötv. fokozott védelemben részesíti.
Az önkormányzat vagyona: törzsvagyon (az önk.-i vagyon külön része)  +  egyéb vagyon.
Nyilvántartására szolgál: önkormányzati ingatlanvagyon kataszter.
A feladat ellátásával megbízható: szakember, belső szervezeti egység, társulás vagy külső szakértő.
Törzsvagyon: (Ötv. 79. §)
Olyan önkormányzati tulajdon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
Az e körbe tartozó tulajdon: vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.
•    a forgalomképtelen törzsvagyon: nem lehet tárgya a polgári jogi ügyleteknek. Pl.: helyi közutak, műtárgyak, közterek, parkok, minden ingó és ingatlan dolog, amit tv. Vagy önk. Ilyennek nyilvánít.
•    a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: esetében törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint polgári jogi ügylet köthető. Pl.: közművek, intézmények, középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.
A helyi önkormányzat, mint a vagyon tulajdonosa: (Ötv. 80. §)
A helyi önk.-t megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik ill. terhelik. E jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
Az önk. meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önk.-i rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.
A vállalkozás korlátai:
A helyi önk. vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat pedig a társult helyi önkormányzatok közös vagyona (itt már a Ptk. az irányadó).
Az önkormányzat bevételei:
Az önkormányzatok fő bevételi forrásai:
•    saját bevételek,
•    átengedett központi adók,
•    normatív központi hozzájárulások,
•    állami támogatások, (és más gazdálkodó szervektől (TB-től) átvett bevételek).
Saját bevételek: (82.§)
•    törvényi keretek között a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók (vagyoni típusú adók: telekadó, építményadó; kommunális adók: idegenforgalmi adó, a vállalkozók és a magánszemélyek kommunális adója; helyi iparűzési adó.)
•    saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
•    illetékek, melyből az önk.-k tv. Szerinti megosztásban részesednek.. Módjáról az éves költségvetési tv. Dönt.
•    átvett pénzeszközök: az államháztartás rendszerén belüli alrendszerektől azzal a céllal, hogy az önk. Az adott gazdálkodó szervezet szempontjából is fontos infrastrukturális, intézményi fejlesztéseket hajtson végre, illetve ilyeneket működtessen;
•    az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada;
•    az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;
•    átvett pénzeszközök;
•    a tanácsok által alapított és felügyelt – nem közüzemi vállalatok – értékesítéséből származó összeg meghatározott része;
•    egyéb bevételek (működési-, ár- és díjbevételek, fejlesztési célra átvett pénzeszközök).
Átengedett központi adók: (83.§)
•    a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része;
•    az egyéb megosztott adók (gépjárműadó, termőföld bérbeadása, környezetvédelmi bírság).
Az átengedett központi adók aránya évről-évre változó, tendenciájában inkább csökkenő.
Az adóerő-képesség figyelembevételével történő finanszírozás bevezetésének közgazdasági indoka a helyi önk.-k közötti jövedelemkülönbségek mérséklése volt, hiszen a helyi adóztatás lehetőségével, kiszélesedésével jelentős különbségek lettek az önk.-k között. Legfőbb ok a helyi iparűzési adó lett.
Az 1999-es költségvetési évtől kezdődően ezért új finanszírozási rendszert alakítottak ki, amely már nemcsak az SZJA, hanem az iparűzési adóbevételek nagyságát is figyelembe veszi az önkormányzatok részére biztosítandó költségvetési támogatás megállapítása során. Ezt a célt szolgálta az adóerő-képesség fogalmának bevezetése, amely az önkormányzatok által elérhető átlagos értékkel számított iparűzési adóbevételt jelenti, és amelyet a költségvetési törvény (2005. évi CLIII. tv.) 4. számú mellékletében szabályozott módon állapítanak meg.
Normatív központi hozzájárulások: (84.§)
A normatív állami támogatás – a feltételek megléte esetén – alanyi jogon, normatív módon, közvetlenül illeti meg az önkormányzatot, melynek felhasználásáról bármely kötelező vagy önként vállalt közfeladatra szabadon, korlátozásmentesen dönthet. Előre kiszámítható járandóság.
Két módon illeti meg az önkormányzatokat:
a, településre jellemző mutatók alapján (pl.: népességszám);
b, valamely feladat ellátásához kapcsolódó, egy fő ellátott létszámhoz kötött (isk.-i okt.-ban részesülő tanulóra jutó kp.-i hozzájárulás).
Állami támogatások: (85.-87.§)
Az „állami támogatás” valójában gyűjtőfogalom, amely legalább 5 támogatási formát jelöl:
•    normatív költségvetési hozzájárulás (lásd fentebb);
•    céltámogatás;
•    címzett támogatás;
•    kiegészítő állami támogatás;
•    központosított előirányzatok.
Céltámogatások: A jogszabályi feltételeknek megfelelő önk.-knak alanyi jogon jár; a társadalmi szempontból kiemelt fejlesztési célok megvalósításához pedig az önk.-k igényelhetik, melyek körét az OGY határozza meg.
Címzett támogatás: egyes, nagy költségigényű (200 millió forint feletti) fejlesztési és rekonstrukciós feladatok megvalósítására nyújtható be, amely a céltámogatási körben nem támogatható (pl. vízgazdálkodási, regionális hulladékégető művek, egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások megvalósítására.)
Kiegészítő állami támogatás: szintén a bevételi struktúra eleme, amelynek elnyerése szigorú feltételekhez van kötve. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. Elsődleges cél az önállóság, működőképesség fenntartása. Ilyen támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatot.
Központosított előirányzatok: egyes fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik, és azért központosított, mert a tervezés időszakában az igénybevétel feltételei nem ismertek. Igénylés, elszámolás alapján illeti meg az önk.-kat, vagy pályázati úton nyerhető el.                                        
Az önkormányzati autonómiát megilletõ alapjogok közé sorolandó, hogy az önkormányzat tulajdonnal rendelkezhet. E tényt az állam tiszteletben tartja. A törvényi rendelkezések értelmében az önkormányzatot (a választópolgári közösséget, a kollektív jogalanyt) megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetõleg terhelik. A tulajdonost megilletõ jogok gyakorlása tekintetében hatáskörrel viszont a képviselõ-testület rendelkezik. A kötelezettségek teljesítésért való felelõsség kérdésének részletezésével a jogalkotó azonban mindmáig adós maradt. Az önkormányzati tulajdon tárgyairól való rendelkezés tekintetében kötelezõ, ügydöntõ népszavazás tartásáról nem szólnak törvényi rendelkezések.
(Magyar Polgármester c. folyóirat, Fogarasi-cikk)