39. A helyi közakarat formálásának fórumai, formái: közmeghallgatás, falugyűlés, városkörzeti tanácskozás, együttműködés más szervekkel; a képviselői fogadóóra, stb.

A fórumok célja a lakosság közvetlen bevonása az önkormányzati feladatok meghatározásába, illetve ezek végrehajtásába. A KT határozza meg azon fórumok rendjét, melyek a lakosság, a társadalmi szervezek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. E fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a KT-t tájékoztatni kell. (Ötv 18§ (2) bek)
A közmeghallgatás
Évente legalább egyszeri alkalommal, előre meghirdetett módon a közmeghallgatás megtartása kötelező. (Ötv 13§)
A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés, amelyen az állampolgárok, valamint az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és egyéb szervezetek képviselői közvetlenül a képviselő-testület előtt, ahhoz intézve tehetik fel közérdekű kérdéseiket és javaslataikat.
Az SZMSZ-ben kell rendelkezni:
•a közmeghallgatás lebonyolításáról;
•az ott feltett közérdekű bejelentések, javaslatok megválaszolásának módjáról, határidejéről.
A képviselő-testület az SZMSZ-ben egynél több közmeghallgatást is elrendelhet. A közmeghallgatást a képviselő-testület éves munkatervében előre is megtervezheti és meghatározhatja azokat a témaköröket, amelyekben a döntést megelőzően közmeghallgatást kíván tartani, illetve azon keresztül kívánja megismerni választópolgárainak véleményét, javaslatát.
A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot, valamint a helyi sajtó munkatársait.
A közmeghallgatást olyan időpontban kell megtartani, amikor az állampolgárok részt tudnak venni a képviselő-testület ülésén.
A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A KT ülésén a közmeghallgatást önálló és egyetlen napirendként célszerű ütemezni. Nem szerencsés a napirend időbeli korlátozása, a hozzászólók számának behatárolása. A hozzászólások időtartamát azonban a KT maximálhatja.
A közmeghallgatáson elhangzott kérdéseket, javaslatokat a KT kiadhatja szerveinek megvizsgálás és megválaszolás céljából. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
A polgármester – a jegyző útján – köteles gondoskodni a közmeghallgatás tárgyi, dologi feltételeiről, ennek zavartalan lefolyásáról.
A falugyűlés
Sajátos, községi intézmény, amelynek községeinkben van hagyománya és kialakult gyakorlata. Ez a forma lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket a falugyűlés elé terjesszen, melyekben a lakosság közvetlenül állást foglalhat.
A falugyűlésen a lakosság véleményt nyilváníthat olyan alapvető kérdésekről, amelyek az önkormányzati település fejlesztésére, jövő közös formálására, konkrét célkitűzéseinek megvitatására irányulnak.
Az önkormányzat éves munkatervében, illetve az SZMSZ-ben előre meghatározhatja, mely napirendek tárgyalását előzze meg a falugyűlés összehívása.
A falugyűlés elé kerülő ügyek köre nem szűkíthető le a csak és kizárólag a KT tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. A falugyűlésen megvitatásra kerülő kérdések átfogják a helyi társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális élet területeit.
A falugyűlést a képviselő-testület az általa meghatározott téma megvitatására hirdeti meg. A falugyűlés helyéről a lakosságot az SZMSZ-ben meghatározott módon kell tájékoztatni. A falugyűlés összehívására, előkészítésére és lebonyolítására az SZMSZ-ben foglaltak az irányadók.
A falugyűlést a polgármester vezeti, de vezetheti más választópolgár is. A falugyűlés jogi értelemben nem ügydöntő fórum, de az itt kialakult többségi álláspont figyelembevétele kívánatos a képviselő-testület számára.
Az 500 lakoson aluli községben a falugyűlés kivételesen ügydöntő fórummá is válhat. Az Ötv. 47. § (4) bekezdése ugyanis lehetővé teszi, hogy az ilyen településen a képviselő-testület a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalja. Ez esetben a falugyűlés állásfoglalása akkor számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgárok több mint fele jelen van.
A városkörzeti tanácskozás
Ez a fórum azonos jellegű a falugyűléssel. A nagyobb lélekszámú településeken ugyanis a lakosság nem hívható össze egyetlen helyiségben megtartható tanácskozásra. Az önkormányzat vezető képviselője ( polgármester, alpolgármester, vagy a téma szerint illetékes tanácsnok) a képviselő-testület elé terjesztendő 1-1 nagyobb horderejű kérdés (pl. településfejlesztési tervek) megvitatását és eldöntését megelőzően véleményt cserél a lakosságnak a település egy – egy meghatározott körzetében élő csoportjával.
Az is előfordulhat, hogy a polgármester vagy bármely képviselő csak egy-egy megcélzott, előre kiválasztott lakossági réteg véleményét szeretné megismerni.
A képviselői fogadóóra
A települési képviselő a lakossági kapcsolatok legmeghatározóbb alanya. Mint választott képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Ezért fontos a rendszeres, illetve állandó kapcsolattartás a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel.
Az Ötv. nem rendelkezik róla, de a gyakorlatban a polgármester, az alpolgármester és a jegyző is tart rendszeres időközönként a település lakossága részére fogadóórát.
Egyes esetekben maga a KT írja elő SZMSZ-ében a képviselői fogadóóra tartásának kötelezettségét.
Ezeken a fogadóórákon a képviselő és az állampolgár személyes találkozására nyílik lehetőség, amely alkalmat ad a különböző kérdések közvetlen megbeszélésére. Ezekről a fogadóórákról a legtöbbször nem készülnek írásos emlékeztetők.
A képviselő általában szóban, ritkán írásban válaszol. Az is előfordulhat, hogy az ügyben hivatalos eljárás kezdődik, és így az illető állampolgár ügyében hivatalos válasz születik majd.
A testületi ülés nyilvánossága
A képviselő-testület demokratikus működésének lényege a nyilvánosság, amelynek alapján lehetővé válik a lakosság részvétele a testületi ülésen, ahol közvetlenül is figyelemmel kísérheti a testület munkáját.
A nyilvánosság elvének megfelelően a képviselő-testület ülésén az állampolgárok megjelenhetnek.
A KT elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a KT ülését. A KT ülése nyilvános. A nyilvánosság csak a megjelenés jogát biztosítja, de nem ad jogot a felszólalásra, a vitába való bekapcsolódásra. A hallgatóság az ülésen általában csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, és a tanácskozást nem zavarhatja. Rendzavarás esetén az ülésvezető a rendzavarót kiutasíthatja az ülésteremből.
A képviselő-testület az ülésen megjelent állampolgárnak kérdezési vagy hozzászólási jogot biztosíthat.
A képviselő-testület csak a törvényben tételesen felsorolt esetekben tarthat, illetve rendelhet el zárt ülést.
Az Ötv. értelmében a képviselő-testület zárt ülést tart, ha az érintett nem egyezik bele a nyilvános tárgyalás tartásába:
•választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása;
•fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása;
•állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
A képviselő-testület zárt ülést tart:
•önkormányzati, hatósági,
•összeférhetetlenségi,
•kitüntetési ügy tárgyalásakor
•vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor
A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:
•a vagyonával való rendelkezés,
•az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
Zárt ülés résztvevői:
•a KT tagjai,
•a kisebbségi szószóló
•a jegyző, továbbá
•meghívása esetén az érintett és a szakértő
•törvény előírhatja, hogy mely estekben kötelező az érintett meghívása.
A KT a döntéseit nyílt szavazással hozza, titkos szavazást tarthat a zárt üléssel kapcsolatos ügyekben.
A zárt ülésre vonatkozó rendelkezések a bizottság ülésére is vonatkoznak.
A testület állandó és ideiglenes bizottságai
A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságai (albizottságai) útján is kapcsolatot tart a lakossággal. A bizottságnak nem képviselő is tagja lehet. Indokolt, hogy a testület a település társadalmi szervezeteinek küldöttei, illetve a szolgáltatást igénybe vevő személyek közül is válasszon bizottsági tagot. Így a bizottságon belül közvetlenül is megjelenhetnek a választópolgárok érdekei.
A helyi média szerepe
Az önkormányzati célok megvalósulásában kiemelkedő szerepe van a helyi médiának. A helyi közakarat formálásának fontos eszköze lehet a kábeltelevízió, valamint a helyi sajtó. A „teleház” pedig a helyi közélet fórumává válhat, amely a nyilvánosság, a nyilvános szereplés központja is lehet.
Rétegtalálkozó (van ilyen is, csak ritkán fordul elő, nem találtam hozzá definíciót sehol.  A szerk)