37. A megyei önkormányzat szervezete, funkciói, feladat- és hatásköre

A megyei önkormányzat szervezete
A megyei önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatásköreit a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli.
A megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok – kivéve a megyei jogú város választópolgárait – közvetlenül, listán választják. A jelölő szervezetek megyénként két listát állítanak, a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú, ill. a tízezernél több lakosú települések számára. (nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre a leadott szavazatok száma nem haladta meg a választókerületben leadott összes érvényes szavazat több mint 4 %-át) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés – saját tagjai sorából – titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.
A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, a saját tagjai közül választott alelnök (alelnökök), akiket a közgyűlés titkos szavazással választ.
A megyei közgyűlés köteles megalakítani a pénzügyi bizottságát. Emellett a megyei közgyűlés meghatározott feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon alakíthat bizottságokat. A megyei közgyűlés a bizottság további tagjait a szolgáltatást nyújtók és igénybe vevők, valamint a szolgáltatásban más módon érdekeltek képviselőiből választja meg. A bizottság elnöke csak megyei tanácsnok lehet. Ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a megyei közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.
A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. A hivatal vezetőjét: a megyei főjegyzőt a megyei közgyűlés nevezi ki határozatlan időre.
A megyei közgyűlés meghatározza a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait, biztosítja a hivatal működésének dologi feltételeit. A megyei önkormányzat szervezetére és működésére a fentiekben nem szabályozott esetekben a települési önkormányzatokra előírtakat megfelelően kell alkalmazni. A megyei önkormányzatnak nem lehet településrészi önkormányzata, mert a megye nem település.
A megyei önkormányzat funkciói:
•    az önkormányzás gyakorlása a törvény keretei között
•    az állami közigazgatás közvetítése
•    élni a felterjesztés jogával
•    kötelező és szabadon vállalt feladatok ellátása
•    vagyonnal való gazdálkodás
A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre
A megyei önkormányzat ( területi önkormányzat) köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed.
Kötelező feladata lehet továbbá olyan körzeti jellegű közszolgáltatások megszervezése, ahol a szolgáltatást igénybevevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik.
A törvény lehetővé teszi körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei intézmény fenntartásának, fejlesztésének és irányításának átadását a megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzatoknak. Az átadást, átvételt megállapodásba kell foglalni. A törvény az átvállalással összefüggésben, kölcsönös biztosítékként, határidőket állapít meg. Az átadás legalább 3 éves időtartamra szól és csak akkor lehetséges, ha a megelőző 4 év átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége.
Átadás esetén a települési önkormányzat a feladatokkal arányos bevételi támogatásban részesül.
A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen:
1./ A középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő muzeális emlékeinek, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról, továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról.
2./ Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról.
3./ Az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi érték feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.
Ha az 1-2 pontjban meghatározott feladatot ellátó megyei intézmény a települési önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is biztosít, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kezdeményezésére, a megyei önkormányzat az intézmény közös fenntartására, fejlesztésére és irányítására megállapodást köt vagy társulást hozhat létre.
A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai:
a)      a törvényben meghatározott követelmények alapján területrendezési tervet készít;
b)      összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;
c)      a megye települési önkormányzatainak felkérése alapján koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét;
d)      együttműködik a megyei jogú várossal és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében;
e)      együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;
f)       a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a területfejlesztési társulások szerveződését;
g)      gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról;
h)      együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében
i)        állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően pedig elfogadja a tervnek az önkormányzatokra vonatkozó részét.
A megyei önkormányzat szabadon vállalhat feladatokat, amelyet törvény nem utal más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit.
A megyei önkormányzat a saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik, rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal, és vállalkozási tevékenységet folytathat. Feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával. Azonban mivel a megyei önkormányzat nem település, nem lehet településrészi önkormányzata.
A közgyűlés saját feladatkörében rendeletet alkothat, és a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el. A szabályozás szerint a kötelező és önként vállalt feladatkörben egyaránt lehetőség van a rendeletalkotásra. Azonban a megyei közgyűlés rendelete a területén lévő települési önkormányzatok önállóságát nem sértheti, az a területi önkormányzatok rendeleteivel nem ütközhet. A megyei önkormányzat nem alkothat helyi adóról szóló rendeletet, mert a megye területén élő lakosság települési önkormányzatokhoz tartozik, amely település viszont alkothat helyi adókról szóló önkormányzati rendelete.
A helyi önkormányzatok érdekképviselete
A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre.
Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.
(Ötv.102. §.)
Az ország 19 megyei önkormányzata a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségébe tömörülve keresi az együttműködés lehetőségét. (keresgélik, de szerintem inkább csak találkozókat szerveznek + buliznak, nézzétek meg a honlapjukat. A szerk.)
A megyei önkormányzat területi önkormányzat, de az Ötv. 1994-es módosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Magyarországon a megyei önkormányzatok – Európa más országaitól eltérően -  kimaradtak a területfejlesztés rendszeréből, csupán annyi  változás következett be, hogy 1994-től a megyei területfejlesztési tanács elnöki tisztét a megyei közgyűlés elnöke tölti be. Ez csak formális változtatás. A megyei közgyűlés ülései sokkal inkább a pártpolitikai csatározásról és a lobbizásról szólnak, mint az önkormányzásról.
A megyei jogú város
Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja.
A megyeszékhely város megyei jogú.
A megyei jogú város települési önkormányzat,
•területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is.
•nem vehet részt a megyei közgyűlés tisztviselőinek megválasztásában.
•képviselő-testülete a közgyűlés.
•Itt a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre,
•a kerületi hivatal vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket.
A megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre.
(a kerületi képviselő-testület a részönkormányzati testülethez hasonlít)
A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.