35. A fővárosi és kerületei önkormányzatai: jogállása, szervei, szervtípusai; a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök megosztása, társulásai

A fővárosi és   kerületi önkormányzat jogállása
A főváros önkormányzatára vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. VII. fejezete tartalmazza.
A főváros város, tehát település, városi típusú önkormányzat. A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.  Az Alkotmány IX. fejezete meghatározza a Magyar Köztársaság területi tagozódását: az ország fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekre tagozódik, a városokban kerületek alakíthatók. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga: a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. (Alkotmány 44.§.1.bek)
A fővárosi önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintő kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt a főpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok véleményét, arról a közgyűlést és a döntéshozó szervet tájékoztatja. A kerületi véleményadásra csak rendkívül indokolt esetben biztosítható tíz napnál rövidebb határidő.
A fővárosi és kerületi önkormányzat szervei, szervtipusai
A főváros önkormányzati rendszerének jellemzője: területén 2 szintű önkormányzat működik, főváros és kerületei önkormányzata.
A Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete a Fővárosi Közgyűlés, hivatala a Főpolgármesteri Hivatal. Az önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a Közgyűlést illetik meg, de a feladatok folyamatos ellátása érdekében ezek egy részét átruházhatja választott szerveire. A képviselőtestületnek 67 tagja van.  
A Fővárosi Közgyűlés saját tagjaiból állandó bizottságokat hoz létre döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére. Az állandó bizottságok folyamatosan segítik a Közgyűlés tevékenységét, és ehhez esetenként hatósági jogkört is kapnak.
A fővárosi közgyűlés ülésén - a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon-  tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött.
A fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés - tagjai sorából titkos szavazással - főpolgármester-helyetteseket választhat. Jelenleg 6 budapesti főpolgármester-helyettes tevékenykedik a főpolgármester irányítása alatt.
A fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés  több aljegyzőt is kinevezhet a főjegyző javaslata alapján, a főjegyző helyettesítésére.  Jelenleg 3 aljegyző tevékenykedik a budapesti főjegyző közvetlen irányítása alatt, meghatározott feladatkörrel ellátva.
Az aljegyző kinevezése tehát
•    a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint történik
•    meghatározott feladatok ellátására vonatkozik
•    határozatlan időre szól.
A főváros kerületeiben a települési önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések szerint működik az önkormányzat. Budapesten 23 kerület van. A fővárosi kerületekben az önkormányzat élére polgármestert választanak, a fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.
A kerületi képviselő-testület  városrészi önkormányzatot hozhat létre. Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A településrészi önkormányzat települési képviselőkből, más választópolgárokból áll, a településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. A képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.
A fővárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást.
A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre
•    a közszolgáltatások céljából létrehozott intézmények
•    a gazdasági vállalkozás céljából alapított gazdasági társaságok, szövetkezetek vezetőinek választását, kinevezését, megbízását
A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja az Ötv. 10. § l) pontjában foglalt hatáskörét: véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő.
Ha a fővárosban fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a fővárosi közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörök megosztása
A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott, önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi kerületi önkormányzat - törvény keretei között - önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg.
A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően - az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését.
A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.
A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját megállapodásban kell rögzíteni; amely  megállapodás határozott időtartamra is vonatkozhat.
A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen
1./  meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit;
2./ ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;
3./ gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;
4./ gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;
5./ gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
6./ kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;
7./ ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését;
8./ rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;
9./ megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét;
10./ közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;
11./ a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít;
12./ ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet;
13./ közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;
14./ gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja; a művészeti, közművelődési, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; a testnevelési, sportszervezési és ifjúsági feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában;
15./ gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról;
16./ fővárosi információs rendszert működtet.
A főváros és kerületei gazdálkodása:
Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.
Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról.
A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megillető bevételek:
1./ a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás;
2./ a címzett és céltámogatások;
3./ a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
4./ az átvett pénzeszközök;
5./ a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj.
A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek:
1./ a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész;
2./ az egyéb központi adó;
3./ az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve az igazgatási és mávelődési feladatokra osztott  normatív központi hozzájárulás összege
4./ a helyi adókból származó bevételek.
A  felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével határozza meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani.
A közgyűlés rendeletében a kerületek részére cél- és címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyűlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselő-testületek a közgyűléstől cél- és címzett támogatást igényelhetnek.
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak.
A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.
A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
1./ a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra;
2./ az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része;
3./ a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;
4./ az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;
5./ központi támogatás.
A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint. Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételeit - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.
A fővárosi önkormányzatok társulásai:
A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal.
A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére.
A társulás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni.
Társulás lehet:
1. Típusok szerint:
•    főváros kerületei és az agglomeráció,
•    igazgatási társulás,
•    intézményi társulás,
•    körjegyzőség (Ötv. Szerint nem),
•    társult képviselő-testület (népszavazás kell, hogy megelőzze).
2. Megállapodások szerint:
•    feladatellátás,
•    intézmény,
•    önálló döntéshozó szerv létrehozása, ez az önálló szerv vagyonnal rendelkezik.
3. Tft. szerint: helyi önkormányzati területfejlesztési társulás.