• A képviselői jogok és kötelességek egyik csoportja a képviselő és a választók közötti viszonyt tölti meg tartalommal, míg a másik a képviselő-testületi tagsághoz kapcsolódik.
• A települési képviselők jogai és kötelességei egyrészt a hagyományos képviselői jogok és kötelességek, másrészt az önkormányzás elvéből, az önkormányzat működéséből eredő, új jogok és kötelességek, amelyeket az önkormányzat egészéért vállalt képviselői felelősség hat át.
• Más oldalról megközelítve, vannak olyan jogok, melyeket a képviselők önállóan gyakorolhatnak, és vannak olyanok is, amelyek csak a képviselőket együttesen illetik meg.
A települési képviselő jogai
1. A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdezett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ köteles adni. E jog csak a képviselőt illeti meg. A felvilágosítás-kérés csak a képviselő-testület ülésén terjeszthető elő, tárgya kifejezetten önkormányzati ügy lehet. A képviselő a felvilágosítás-kérést csak és kizárólag a törvényben nevesített személyekhez intézheti, és ezt a kört az SZMSZ sem bővítheti. A törvény lehetővé teszi, hogy a kérdezett a választ szóban azonnal, vagy írásban adja meg, de 15 napon belül. A válasznak minden esetben érdeminek kell lennie.
2. A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jogalkotó csak a vélemény – és nem a teljes hozzászólás – rögzítését (és nem szó szerinti leírását) teszi kötelezővé.
3. A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, tárgyalására pedig a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti a képviselő, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. A képviselő távolmaradása automatikusan nem eredményezheti a téma tárgyalásának mellőzését, de a bizottság dönthet úgy is, hogy azt a javaslatot tevő képviselő távollétében nem tárgyalja. A képviselői kezdeményezés általános címzettje a polgármester, mint a képviselő-testület törvényes képviselője. A képviselő-testület döntése az általános szabályok szerint csak jogsértés esetén támadható meg az illetékes bíróság előtt.
4. A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. A települési képviselő ilyen megbízást kaphat akár a polgármestertől, akár magától a képviselő-testülettől. A megbízás elfogadása nem kötelező, éppen ezért előtte célszerű a javaslatba hozott képviselővel előzetesen egyeztetni, a megbízás elfogadása felől tájékozódni. A megbízatást a törvény nem köti alakszerűséghez. Ennek ellenére célszerű azt írásba foglalni. A megbízott a megbízást tovább nem ruházhatja.
5. A képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A képviselőt a hivatal irányában intézkedés-kezdeményezési jog is megilleti. Ennek egyik feltétele, hogy az adott ügy közérdekűnek minősüljön.
6. A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. A képviselő az emiatt kiesett jövedelmének megtérítését a képviselő-testülettől igényelheti, melynek alapján a képviselő TB ellátásra is jogosult lesz. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
7. A képviselő-testület önkormányzati rendeletben, a törvény keretei között a települési képviselőnek (bizottsági elnöknek és tagjának, valamint a tanácsnoknak) tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A képviselő havi tiszteletdíja azonban nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetve tiszteletdíj 25%-á alapdt (íj). A képviselő-testület a tiszteletdíj mellet természetbeni juttatásban is részesítheti a képviselőt (rendeletében). Ide sorolható pl.: az utazási bérlet; a képviselő tevékenységét segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
8. A képviselő, beleegyezését követően a képviselő-testület által megválasztható bármely önkormányzati tisztségre, funkcióra. Így, többek között megválasztható tanácsnoknak, bizottsági elnöknek és tagnak, alpolgármesternek, településrészi önkormányzat testülete vezetőjévé.
A települési képviselők kötelessége
A képviselők kötelességeit a törvény – 3 kivétellel – nem nevesíti, így azok inkább csak erkölcsi jellegűek.
A képviselői kötelességek közül különösen az alábbiak nevesíthetők:
1. A választók érdekeinek képviselete a település egészéért vállalt felelősséggel.
2. Kapcsolattartás a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel.
3. Aktív részvétel a képviselő-testület munkájában. Ez a kötelezettség általában magában foglalja az üléseken való puszta megjelenésen felül az ülés előkészítésében és a testületi döntések végrehajtásában való aktív közreműködést.
4. A képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenségi ok bejelentése. Az Ötv. értelmében a képviselő-testület, illetve a bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy személyesen érinti. Ez esetben a képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentés elmulasztásához azonban a jogalkotó nem fűz jogkövetkezményeket.
5. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege azonban hiányzik az Ötv. rendelkezéseiből, másrészt az eskü le nem tételéhez semmiféle szankció nem párosul.
6. A települési képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, illetve magán- és üzleti titkot megőrizni.
7. A települési képviselő köteles a magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető képviselői minőségével, közéleti tevékenységével.
A tanácsnok
A tanácsnok olyan helyi képviselő, aki saját képviselői feladatán felül vállalja, hogy rendszeresen többletfeladatot lát el.
A tanácsnokot az Ötv. értelmében a polgármester, illetve bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület választja a települési képviselők közül, a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok, feladatkörök ellátásának felügyeletére, illetve az ilyen típusú feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. A tanácsnokok számát a képviselő-testület az SZMSZ-ben rögzíti.
Célszerű a tanácsnokra bízni a folyamatos és/vagy operativitást is igénylő önkormányzati ü kgyeket (örnyezetvédelem, idegenforgalom, népművészet ápolása, stb.). Tanácsnok választását olyan önkormányzati ügy is indokolttá teheti, amelynek ellátása pl. speciális szakértelmet, érdemi koordinációt, vagy komplex megközelítést igényel.
A képviselő-testület a tanácsnoknak önálló előterjesztési jogot is adhat.
A tanácsnok
• nem szerve a képviselő-testületnek
• rá ökormányzati hatáskör nem ruházható
• nem kötelező intézmény, SzMsz szabályozza
• száma nem korlátozott
Tanácsnok választása különösen indokolt a kisebb lélekszámú településeken, ahol a képviselő-testület sem a kötelező, sem más jellegű bizottságot nem tud létrehozni. Ebben az esetben a bizottságnak szánt feladatok ellátása a tanácsnokra bízható.
A tanácsnoki megbízatás négy évnél rövidebb időtartamra, de egy meghatározott feladat megvalósításának a koordinálására is szólhat.
A képviselő-testület – rendeletében – a tanácsnoknak tiszteletdíjat is megállapíthat. E tiszteletdíj mértéke az alapdíjon felül legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető.
A tanácsnokot a képviselő-testület visszahívhatja.
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése
A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.
A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.
A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát:
- 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1,2
- 1000-2999 lakosú település esetén 1,6
- 3000-10 000 lakosú település esetén 2,2
- 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 2,8
- fővárosi kerületi önkormányzat esetén 3,4
- megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 3,5
- fővárosi önkormányzat esetén 3,8
Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 50%-ával növelhető.
A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.
A bizottság elnökének, a tanácsoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 100%-ával növelhető.
A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti:
a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, amely a képviselő választása szerint pénzben is kifizethető,
b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,
c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.
Az előző bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.
A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.
A képviselő-testület a tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a rendeletében meghatározott esetekben mérsékelheti és megvonhatja.
Figyelem!! Nem része a tételnek, de tudni kell. (A szerk.)
Az önkormányzati testület (a képviselő-testület, közgyűlés) jogállása, alakuló ülése, működésének alapdokumentumai (ciklus program, munkaterv)
A képviselő-testület jogállása
Az Alkotmány értelmében a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A választópolgárok közössége a helyi önkormányzáshoz való jogát az általa választott képviselőkből álló testület útján, illetve közvetlenül helyi ngyakorolja (épszavazás útján).
A választott testület:
• községi, városi és fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: képviselő-testület,
• fővárosi, megyei jogú városi és megyei önkormányzatok esetében: közgyűlés.
A képviselő-testületet a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással hozzák létre. Ennek megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Törvény csak kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat –és hatáskörébe. A képviselő-testület dönti el, hogy mely feladatait kívánja önmaga megoldani, és melyek azok, amelyek megvalósításába szerveit is bevonja. A hatáskörök tekintetében is a képviselő-testület dönt azok átruházásáról vagy önálló gyakorlásáról.
Törvény kivételesen a polgármesternek, főpolgármesternek és a megyei közgyűlés elnökének is megállapíthat önkormányzati feladat –és hatáskört.
A képviselő-testület a helyi képviselők összességéből álló testület, amelynek legkisebb létszáma 3 fő.
Ez a Vt. szabályai szerint számított létszám, az Ötv. Szerint egyetlen fővel (polgármester,főpolgármester) növekedhet.
Az Ötv. értelmében az önkormányzat jogi személy, a képviselő-testületet pedig a polgármester (főpolgármester, elnök) képviseli.
A képviselő-testület megszűnik:
• valamennyi települési képviselő együttes lemondásával,
• a képviselői megbízatás (4 év) lejártával,
• az Országgyűlés általi feloszlatással,
• a név szerinti szavazással és minősített többségű döntéssel kimondott feloszlással.
A képviselő-testület alakuló ülése
A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. Akadályoztatása esetén a korelnök helyébe a korban következő legidősebb képviselő lép.
Az alakuló ülés kötelező napirendjébe tartozik (tartozhat):
• Az illetékes választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről.
• Amennyiben korábban nem történt meg, úgy sor kerülhet a választási bizottság elnöke által a megbízólevelek ünnepélyes átadására.
• Ezt követően célszerű, ha a megválasztott képviselők, majd a polgármester (főpolgármester, a közgyűlés elnöke) leteszik az esküt.
• Az eskü letétele után a polgármester ismerteti programját.
• További kötelező napirendi pont a polgármester (főpolgármester, közgyűlés elnöke) illetményének, tiszteletdíjának megállapítása. Erről akkor is dönteni kell, ha a régi polgármestert választották ismét polgármesterré.
E döntésekkel a képviselő-testület megalakultnak tekinthető, és a polgármester átveheti az ülés vezetését.
További kötelező feladat legalább egy alpolgármester, főpolgármester-helyettes, valamint közgyűlési alelnök megválasztása, eskütételük, továbbá illetményük (tiszteletdíjuk) összegszerű megállapítása.
Az alakuló ülés más, további ügyekben is dönthet. Sor kerülhet - például a 2 000-nél több lakosú települések esetében – a kötelezően felállítandó pénzügyi bizottság létrehozására, tagjainak megválasztására. Egyéb, kötelezően megtárgyalandó témát az SZMSZ is előírhat. Így például hasznos lehet már az alakuló ülésen foglalkozni a korábbi testület által megalkotott SZMSZ felülvizsgálatával is.
Alapdokumentumok (ciklusprogram, munkaterv, ülésterv)
Az önkormányzati program (ciklusprogram)
Ciklusprogramnak nevezik a képviselőtestület által, megbízatásának időtartamára készített és elfogadott, elsősorban stratégiai célokat tartalmazó munkaokmányt.
• Központi része az adott önkormányzat gazdasági programja, amelynek készítése valamennyi önkormányzat számára kötelező.
• Általában magában foglalja az adott település fejlesztésének, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait és legfontosabb feladatait.
• Körvonalazhatja azokat a helyi feladatokat, amelyek esetében a végrehajtásukban közreműködő helyi önszerveződő közösségek támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.
• Felvázolhatja a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásának kívánatos fórumrendszerét, a helyi közakarat kifejezésének és megvalósításának elképzelt módozatait, a helyi társadalmi és állampolgári szervezetekkel való együttműködés irányait, a végrehajtásba történő bevonásuk mértékét és módját.
E ciklusprogram végrehajtásának eredményessége - melyet a következő ciklus kezdetekor hoznak nyilvánosságra – lesz a képviselő-testület és az egyes képviselők ciklus alatti tevékenysége megítélésének alapja.
A programot a polgármester irányításával a képviselő-testület szervei készítik elő; a háttérsegítséget a polgármesteri hivatal adja.
A programot célszerű, ha a polgármester terjeszti a testület elé. Elfogadása határozati formában, nyílt szavazással és általában egyszerű szótöbbséggel történik.
A képviselő-testület munkaterve
Az Ötv. a munkatervvel összefüggésben egyetlen utalást sem tartalmaz. Készítéséről, a vele szemben támasztott tartalmi és formai követelményekről, továbbá testületi tárgyalásáról és elfogadásának szabályairól a képviselő-testületek szabadon rendelkezhetnek.
Az önkormányzatok nagy többsége az SZMSZ-ben nevesíti a munkaterv készítésének kötelezettségét és szabályait.
Azok az önkormányzatok, amelyek programot is készítenek –az SZMSZ-ben- általában rendelkeznek e két működési dokumentum egymáshoz való viszonyáról is.
Többségük a programot a képviselő-testület hosszabb távra (egy ciklusra) szóló stratégiájának, míg a munkatervet az előbbi dokumentum éves szintű lebontásának tekinti. Ezeknél az önkormányzatoknál a munkaterv a képviselő-testület működésének egyik operatív, alapdokumentumát képezi.
Időtartamát tekintve beszélhetünk:
• éves munkatervről, melyet a nagyobb lélekszámú (általában 5 – 10 000 fő feletti) települések testületei készítenek,
• féléves munkatervről.
A munkaterv összeállításához a testület általában javaslatot kér:
• a települési képviselőktől,
• a képviselő-testület különböző bizottságaitól,
• az alpolgármestertől,
• a tanácsnoktól,
• a jegyzőtől,
• a település országgyűlési képviselőitől,
• a testület keretében működő frakciók vezetőitől,
• a település lakossági szerveződéseitől,
• az SZMSZ-ben nevesített társadalmi és érdekképviseleti szervek vezetőitől,
• a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött civil szervektől,
• a településen működő fontosabb közszolgáltatást biztosító intézmények vezetőitől.
A beérkezett javaslatok alapján a munkaterv tervezetét egyes helyeken a jegyző, másutt a polgármester állítja össze.
Az SZMSZ-ek leggyakrabban az alábbi tartalmi elemek meglétét követelik meg a munkatervvel kapcsolatosan:
• az önkormányzat, a képviselő-testület megnevezése,
• a munkaterv elnevezés,
• az egyes ülések tervezett időpontjának dátumszerű feltüntetése,
• az ülés helyének pontos (utca, út, tér stb. házszám) megjelölése,
• a javasolt napirendek címét
• az egyes napirendek előadóinak neve, hivatali beosztása,
• azon napirendek megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell (célszerű) tartani,
• az egyes napirendi témák előkészítésében részt vevő bizottságok, tanácsnokok, más szervek megnevezése,
• azon témák kijelölése, amelyek elkészítésében bizottsági közreműködésre van szükség, vagy amelyek tárgyalásához a bizottság állásfoglalását előzetesen be kell szerezni,
• az írásos anyagok elkészítésének és leadásának határideje,
• az ülésre (állandó jelleggel) meghívandó személyek megnevezése,
• az egyéb szervezési-technikai feladatok rögzítése.
A munkaterv tervezetét a polgármester javaslatként terjeszti a testület elé. A testület a munkaterv elfogadásáról általában az előző év utolsó, vagy a következő naptári év első hónapjában dönt. A döntés érvényességéhez a legtöbb esetben elegendő az egyszerű szótöbbség.
Az elfogadott munkatervet –az SZMSZ-ben előírt formába öntve- meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és szervei vezetőinek, a bizottságok nem képviselő tagjainak, továbbá a képviselő-testülettel együttműködő társadalmi és lakossági szervezetek vezetőinek.
A képviselő-testület ülésterve
Azok a képviselő-testületek, amelyek nem készítenek munkatervet, általában ülésterv alapján működnek. Üléstervet a nagyobb létszámú testületek készítenek negyed- vagy féléves bontásban.
Az ülésterv összeállításához – a jegyző bevonásával – a polgármester javaslatot kér az alpolgármestertől, a képviselőktől (a tanácsnoktól), a bizottságok elnökeitől, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, valamint a jegyzőtől.
A beérkezett javaslatok alapján az ülésterv tervezetét a polgármester állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé.
Az ülésterv tartalmazza a munkatervben foglaltakon felül:
• az egyes napirendek kezdeményezőinek megnevezését
• a napirendek rövid vázlatát, tartalmát
• a véleményezésre felkértek megnevezését
• arra való utalást, hogy a témát a testület korábban tárgyalta –e
• az előterjesztés elkészítéséért, az előterjesztésben közreműködők koordinálásáért felelős személyek nevét
• az egyes napirendek tárgyalásához meghívott személyek nevét, beosztását
• az előterjesztés jegyzői véleményezésének határidejét, stb.
Az üléstervet a testület, az adott negyedév vagy félév első hetében vitatja meg és hagyja jóvá, általában határozati formában és egyszerű szótöbbséggel.
Az elfogadott üléstervet meg kell küldeni:
• a testület tagjainak, a testület szervei vezetőinek,
• a bizottságok nem képviselő tagjainak,
• a testülettel együttműködő és javaslatot tevő társadalmi és lakossági szervezetek vezetőinek.
Az ülésterv az elfogadását követően az önkormányzat hivatalos lapjában is közzétehető.
19. A helyi önkormányzati képviselő joga és kötelessége; díjazása
- Találatok: 52302