15. A fővárosi és a megyei közgyűlés tagjai választásának sajátos szabályai

A fővárosi közgyűlés tagjainak választása
A fővárosban kétfajta önkormányzat egyidejű megválasztására kerül sor: a kerületi képviselő-testületek és a fővárosi közgyűlés tagjainak választására. A kétféle önkormányzatba más-más szabályok alapján történik a választás: a kerületekben ugyanúgy, mint minden 10 000 főt meghaladó településen, vegyes választási rendszerben, a fővárosban pedig listás, arányos rendszerben.
Budapest főváros közgyűlésének 67 tagját a választópolgárok közvetlenül, listákon választják. A listák a szavazatok alapján kapnak mandátumot. Fővárosi listát azok a pártok, társadalmi szervezetek indíthatnak, amelyek legalább hat fővárosi kerületben – kompenzációs – listát állítottak. A fővárosi listák kötöttek, ami azt jelenti, hogy a pártok, szervezetek által meghatározott sorrend szerint, a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot a jelöltek. A választópolgár tehát egy pártra vagy szervezetre szavazhat, de ezen túl nem befolyásolhatja a listán belüli sorrendet. Csak azokról a listákról kerülhetnek képviselők a fővárosi közgyűlésbe, amelyek megkapták az összes fővárosi listára leadott szavazatok 4%-át. A továbbiakban az eljárás az általános szabályok szerint zajlik.
A megyei közgyűlés tagjainak választása
A megyei közgyűlés tagjait a megye településeinek választópolgárai – kivéve a megyei jogú városokat – közvetlenül, listán választják.
Minden megyében két választókerület van: az egyik a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, a másik a 10 000 lakost meghaladó települések számára. A pártok, a jelölőszervezetek külön-külön indíthatnak listát a kétféle választókerületben, és a választás is külön szavazólapon történik.
A törvény melléklete megyénként meghatározza a közgyűlés tagjainak számát, valamint azt is, hogy hány mandátum jut a 10 000 lakos feletti, illetve alatti településekre.
Az egyes választókerületekben a listaállítás feltétele, hogy a jelölőszervezetek összegyűjtsék a választókerületben lévő települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását. Megfelelő számú közös ajánlás alapján megyei közös listát is indíthatnak a jelölőszervezetek.
A listák kötöttek, a jelöltek sorrendjét a jelölőszervezetek állapítják meg. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában – választókerületenként külön számítva – nyerik el a listák. A mandátumszerzés feltételét jelentő 4%-os határt az egyes választókerületekben külön-külön kell elérni az egyes választókerületek tekintetében.
Ha a jelölt a listáról és a megyei jogú város képviselő-testülete tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell.
Figyelem! Nem része a tételnek,  mentőkérdés lehet.(A szerk.)
A választási eljárás garanciális szabályai
A törvény felsorolja a választási eljárás alapelveit, amelyeket a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk. Ezek a következők:
•    a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása;
•    önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban;
•    esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között;
•    jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás;
•    jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása;
•    a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
A választás kitűzésétől a szavazást megelőző napig terjed a választási kampány időszaka. A kampány célja a jelöltállítás,illetve a jelöltek és a pártok választási programjainak megismertetése, minden igénybe vehető eszközzel történő népszerűsítése a választók megnyerése érdekében. A parlamenti választásoknál a jelöltek kiválasztásában és a kampányban a pártok döntő szerepet játszanak. Támogatóik vagy megbízottaik ajánlószelvényeket gyűjtenek a jelöltállításhoz, választási gyűléseket szerveznek, propagálják a pártok programjait, plakátokat, szórólapokat terjesztenek stb. A választási kampányban bármely választópolgár részt vehet és szabadon népszerűsítheti a jelöltet, a közrendvédelmi és a tulajdonvédelmi előírásokat azonban be kell tartani
A szabadon szervezhető és nyilvános választási gyűléseken a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének kell gondoskodnia. Ezek az előírások nem tartalmilag korlátozzák a választási kampányt, hanem eljárási garanciákkal védik mások jogait és a közérdeket.
A szavazást megelőző nap 0 órától tilos kampányt folytatni, ez a kampánycsend időszaka.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapelve az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között.
A kampány eredményességét, a jelöltek és a pártok népszerűvé válását, a választói támogatottság növekedését két tényező befolyásolja jelentősen: a tömegkommunikációs eszközök szerepe és a kampány finanszírozásának lehetősége. A két tényező összefügg egymással, mert ha egy jelölt vagy egy párt korlátlanul fordíthat anyagi eszközöket a kampányra, akkor például fizetett választási hirdetésekkel, napi többszörös megjelenéssel a tv képernyőjén aránytalanul növelheti esélyeit azokkal szemben, akik korlátozott anyagi forrásokkal rendelkeznek. Ezért több országban, így Magyarországon is maximálják a kampányra fordítható költségeket.
A választók nyilvántartása, a választásra jogosultakat tartalmazó jegyzék, amelyet községenként, városonként, illetve egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként kell elkészíteni. A választójogi törvények a választási irodák vezetőinek feladatává teszik a névjegyzék elkészítését, az erről való értesítés kiküldését, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékének összeállítását.
A nyilvántartásba fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek lakóhelye a szavazókörben van. A nyilvántartást a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása alapján állítják össze. A választás során viszont csak azok adhatnak le szavazatot, akik a nyilvántartásban szerepelnek. Ezért különös jelentősége van a nyilvántartás pontosságának, illetve a jegyzékből való kihagyás vagy jogosulatlan felvétel miatti jogorvoslati lehetőségeknek. A választók nyilvántartását a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának helyiségében közszemlére kell tenni, és a helyi választási iroda vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a közszemlére tétellel egyidejűleg a választópolgárokat értesítsék a nyilvántartásba vételükről. Ezen információk alapján a választópolgárok a helyi választási iroda vezetőjénél kifogást emelhetnek a nyilvántartással kapcsolatban. Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a beérkezését követő három napon belül megküldi az illetékes helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság a beérkezéstől számított három napon belül nemperes eljárásban és egyesbíróként határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás módosítását.
A választásokat lebonyolító szerveket – különösen, ha azok állami szervek voltak, amelyre a kormányzó pártok döntő befolyást gyakorolhattak – a történelem során gyakran jogos bizalmatlanság övezte. A demokratikus elvek érvényesítése megkívánja az egyoldalú elkötelezettségektől mentes, a választások tisztaságának garantálására alkalmas választási szervek működését.
A választójogi törvények a választópolgárok független – csak a törvény által kötött – szervezeteiként definiálják a választási szerveket, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
A választási szerveknek két típusa van: a választási bizottságok, amelyeket országgyűlési választókerületenként, illetve helyi, területi és országos szinten hoznak létre, valamint a szavazatszámláló bizottságok, amelyek szavazókörönként alakulnak. Mindegyik bizottság választott és delegált tagokból áll. A törvény a bizottsági tagok minimális számát határozza meg, illetve azt, hogy hány tagot kell a bizottságba választani. Ezenkívül minden jelöltet állító párt vagy független jelölt jogosult a bizottságokba megbízottat delegálni, aki egyenrangú tagként vesz részt a bizottság munkájában.
Minden választási bizottság mellett – kivéve a szavazatszámláló bizottságot –, valamint a külképviseleteken választási iroda működik. A választási irodák a választásokkal kapcsolatos állami feladatokat ellátó szervek, tagjai köztisztviselők, közalkalmazottak lehetnek.
A választási szervek tevékenysége nyilvános, a rendelkezésre álló adatok nem titkosíthatók. A sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási és a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, a szavazatok összeszámlálását azonban nem zavarhatják. A nyilvánosság korlátja, hogy nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyiségi jogokat.
A polgármestereket a választópolgárok közvetlenül választják. A jelölés feltételei a lakosságszámhoz viszonyítva differenciáltan kerültek meghatározásra. A nyilvántartásban szereplő választópolgárok legalább 3%-ának ajánlása szükséges a 10 000 fő alatti településeken. A következő kategória határát a 100 000-es lakosságú település jelenti. Ez alatt a választópolgárok 2%-a, e felett a választópolgárok 1%-a ajánlhat érvényesen polgármesterjelöltet. A főpolgármester jelöléséhez a főváros választópolgárainak 0,5%-os támogatása, ajánlása szükséges.
A polgármestert relatív többségi rendszerben választják. Az a jelölt lesz polgármester, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy hányan vettek részt a választáson, illetve a szavazatok milyen arányát tudhatja magáénak.
Ha a választást nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, vagy a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt azonos szavazatszámmal érte el, akkor időközi választást kell kitűzni. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a főpolgármester-választásra is.