03. A helyi önkormányzás alapkérdései a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában (a tevékenység államigazgatási felügyelete; az egyesülési jog kérdése; a helyi önkormányzás jogi védelme)

A helyi önkormányzatok tevékenységének államigazgatási felügyelete (Charta 8.cikk)
1. A helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az Alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni.
2. A helyi önkormányzat tevékenységének államigazgatási felügyelete általában csak e tevékenység törvényességének és az alkotmányos elvekkel való összhangjának vizsgálatára irányulhat. Mindazonáltal magasabb szintű államigazgatási szervek célszerűségi felügyeletet gyakorolhatnak azon feladatok vonatkozásában, amelyeknek végrehajtását a helyi önkormányzatokra ruházták át.
3.    A helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét olyan módon kell gyakorolni, hogy a felügyeletet gyakorló szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával.
A helyi önkormányzat egyesülési joga (Charta 10cikk)
1. A helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös érdekeltségű feladatok megoldása érdekében együttműködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre.
2. Mindegyik Állam elismeri a helyi önkormányzatoknak azt a jogát, hogy közös érdekeik védelmére és előmozdítására alakult szövetségnek, illetve a helyi önkormányzatok nemzetközi szövetségének tagjai legyenek.
3.    A helyi önkormányzatok - törvény által előírt feltételekkel - jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal.
A helyi önkormányzás jogi védelme (Charta 11.cikk)
A helyi önkormányzatok jogosultak jogorvoslatot igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás olyan elveinek tiszteletben tartása érdekében, amelyet az Alkotmány vagy belső törvényhozás szentesít.
(a magyar jog maximálisan biztosítja az önkormányzatok részére a jogi védelmet)
A helyi önkormányzat határainak védelme (Charta 5.cikk) Nem lehet megváltoztatni a helyi önk. Határait, az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt tv. Lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.
Figyelem! Konkrétan nem része a Chartával kapcsolatos tételeknek, de belekérdezhetnek! (A szerk)
Az 1990. évi LXV.tv. Csaknem teljes egészében beépítette a Chartát alapelvi rendelkezései közé ( részben a tv. Preambulumába, részben az első fejezetébe.) Így az önkormányzati közigazgatás alapelvei a következők:
1. az önkormányzatok az egységes közigazgatás részeiként a tv. által garantált, bíróság által védett önállósággal intézhetik a közügyeket helyi szinten
2. főszabályként a helyi közügyek intézését a közösség által választott önkormányzati szervek végzik (kivételesen közvetlenül a közösség)
3. a helyi közügyeken belül az önkormányzatok ellátnak tisztán helyi közfeladatokat és helyi szinten államigazgatási központi feladatokat
4. a helyi közügyek egy minimumát a tv. kötelezően rendeli ellátni, ehhez kell biztosítani a szükséges anyagi feltételeket, ,ás feladatokat a kötelezőek veszélyeztetése nélkül szabadon vállalhatnak.
5. az önkormányzatok szervezetük, működésük, kapcsolataik építésében szabadok, felettük csak törvényességi felügyelet érvényesül, amely a végrehajtástól független bírói szervek feladata
6. területükön általánosan kötelező révényű szabályokat, normákat alkothatnak, közhatalmat gyakorolhatnak
7. alapjogaik tekintetében egyenlőek, feladatkörük tekintetében nagyságukkal arányosan egymástól eltérőek lehetnek
8. egyetlen önkormányzati tipus sem állhat irányítási vagy felügyeleti viszonyban más önkormányzattal
Charta Preambuluma
Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai
figyelembe véve azt, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység létrehozása, a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmének és megvalósításának érdekében,
figyelembe véve azt, hogy e cél elérésének egyik eszköze a közigazgatás terén történő megállapodás,
figyelembe véve azt, hogy a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik,
figyelembe véve azt, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételének joga egyike az Európa Tanács valamennyi tagállama által elfogadott demokratikus elveknek,
meggyőződve arról, hogy e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható,
meggyőződve arról, hogy csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak egyszerre hatékony és az állampolgárokhoz közelálló igazgatást,
tudatában annak, hogy a helyi önkormányzás védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokráciának és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához,
megerősítve azt, hogy mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részét képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak a tekintetében széles körű autonómiával rendelkeznek,
a következőkben állapodtak meg............
Ötv. Preambuluma:
Az Országgyűlés – követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit – elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.
Charta II. RÉSZ: VEGYES RENDELKEZÉSEK
Kötelezettségvállalások (12.cikk)
1. Mindegyik Szerződő Fél a Charta első részéből magára nézve legalább húsz szakaszt kötelezőnek ismer el, amelyek közül tízet a következő Cikkekből kell kiválasztani:
•    2. Cikk,
•    3. Cikk 1. és 2. szakasz,
•    4. Cikk 1., 2. és 4. szakasz,
•    5. Cikk,
•    7. Cikk 1. szakasz,
•    8. Cikk 2. szakasz,
•    9. Cikk 1., 2. és 3. szakasz
•    10. Cikk 1. szakasz,
•    11. Cikk.
2. Mindegyik Szerződő Állam a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor közli az Európa Tanács főtitkárával az e Cikk első szakaszának megfelelően kiválasztott szakaszokat.
3. Bármely Szerződő Fél később bármikor értesítheti a főtitkárt arról, hogy bármely olyan szakaszt magára nézve kötelezőnek ismer el, amelyet e Cikk első szakasza alapján addig még nem fogadott el. Az ilyen későbbi kötelezettségvállalást a bejelentést tevő Fél megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirata szerves részének kell tekinteni, és az értesítésnek a főtitkár által történt kézhezvételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
A Charta hatálya alá tartozó szervek (13.cikk)
A jelen Chartában lefektetett önkormányzati elvek a Szerződő Felek területén található helyi önkormányzatok valamennyi típusára alkalmazandók. Azonban bármely Szerződő Fél a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor megjelölheti azon helyi és területi szervek kategóriáit, amelyekre ezt a Chartát alkalmazni kívánja, illetve amelyeket kivon a Charta hatálya alól. A feleknek a későbbiek során is lehetőségük van helyi vagy területi szervek újabb körének a Charta hatálya alá vonására az Európa Tanács főtitkárának utólagos értesítése útján.
Információadási kötelezettség (14.cikk)
Mindegyik Szerződő Fél megküld minden olyan szükséges információt az Európa Tanács főtitkárának, amely azon jogalkotói tevékenységre és egyéb intézkedésre vonatkozik, amelyeket ezen Charta előírásainak való megfelelés érdekében hoztak.
Charta III. RÉSZ
Aláírás, megerősítés és hatálybalépés (15.cikk)
1. A jelen Charta az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll; megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. A Charta azt az időpontot követő három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács négy tagállama az előző szakasz rendelkezéseivel összhangban kinyilvánította azt, hogy a Chartát magára nézve kötelezőnek ismeri el.
3. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek később nyilvánították ki azt, hogy a Chartát magukra nézve kötelezőnek ismerik el, a Charta a megerősítő, elfogadó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésétől számított három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.
Területi záradék 16.cikk)
1. Bármely állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre nézve a jelen Charta alkalmazásra kerül.
2. Bármely állam a későbbiek során az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozattal kiterjesztheti a Charta területi hatályát a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen területre nézve a Charta a nyilatkozatnak a főtitkár által történt kézhezvételét követő három hónapos időtartam utáni hónap első napján lép hatályba.
3. Az előző két szakasz alapján tett bármely nyilatkozatot, a benne meghatározott bármely terület tekintetében a főtitkárhoz intézett értesítésben vissza lehet vonni. A visszavonás az értesítésnek a főtitkár által történt kézhezvételét követő hat hónapos időtartam utáni hónap első napján lép hatályba.
Felmondás (17.cikk)
1. Bármely Szerződő Fél felmondhatja a Chartát, ha annak ránézve történt hatálybalépésétől legalább öt év eltelt.
A felmondási szándékról hat hónapos felmondási időtartam megadásával értesíteni kell az Európa Tanács főtitkárát. Az ilyen felmondás nem érinti a Charta hatályát a többi állam vonatkozásában, feltéve, hogy a Szerződő Felek száma nem csökken négy alá.
2. Bármely Fél az előző szakaszban foglalt rendelkezésekkel összhangban felmondhatja az I. Rész általa korábban elfogadott bármely szakaszát, feltéve, hogy a 12. Cikk 1. szakaszában megjelölt szakaszok száma és fajtája továbbra is kötelező érvényű marad ránézve. Ha valamelyik Aláíró Fél egy szakasz felmondása következtében nem tesz eleget a 12. Cikk 1. szakaszában foglalt követelményeknek, akkor úgy kell tekinteni, mintha az egész Chartát mondta volna fel.
Értesítések (18.cikk)
Az Európa Tanács főtitkára értesíti a tagállamokat:
a) minden aláírásról,
b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről,
c) minden, a Chartának a 15. Cikk alapján történt hatálybalépésének időpontjáról,
d) minden, a 12. Cikk 2. és 3. szakasza rendelkezéseinek alkalmazása ügyében hozzá érkezett értesítésről,
e) minden, a 1. Cikk alkalmazásával kapcsolatos értesítésről,
f) minden egyéb, a Chartával kapcsolatos intézkedésről vagy közlésről.
Fentiek hiteléül a kellően felhatalmazott alulírottak a Chartát aláírták.
Készült Strasbourgban, 1985. október 15-én egyaránt hiteles angol és francia nyelvű egyetlen eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeznek el. Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács mindegyik tagállamának hitelesített másolatot küld.”
3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, az egyezmény rendelkezéseit azonban 1994. július hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.