44. A törvényalkotás

Mint jogi tevékenység a törvényalkotás funkciójának betöltése a modern államban kizárólag egyetlen állami szerv specifikus működésében áll. A törvényalkotást folytató, országonként egyetlen szerv testületként működik és csakis együttesen, tehát testületként hozhat törvényt. Elnevezése országgyűlés, nemzetgyűlés, parlament .  A törvényalkotásra jogosult állami szerv -parlament – alapvető tulajdonsága, hogy törvényt alkothat. A törvényálkotás jogosultsága a parlamentnek kritériuma.
Ugyanakkor más jogosultságai, céljai funkciói is lehetnek  a törvényalkotáson kívül. A parlament dönthet olyan kérdésben is, amely egy ország kormányzásának aktuális kérdése, így mint egy kormányzati feladatokat láthat el. Az a jogi tevékenység, amely a parlamentnek alapfunkciója – a törvényalkotás – egyértelmű.
A törvényhozó azt mondja: eddig jogszabály volt ez és ez, ám e helyett a jövőben ez és ez legyen a törvény.
A parlament tevékenységében függelten, a törvényeknek sajátosan van alárendelve, a törvényeket jogában áll megváltoztatni. A feltevés így az, hogy a parlament a legfőbb jogalkotó, az általa alkotott jogszabály mint törvény a legfelsőbb szintű jogi norma. Az, hogy a parlament törvényeket alkothat arra a politikai eszmére alapított, hogy a társadalom, az ország lakosságának a választások során kinyilvánított akarata alapján nyerte megbízatását ahhoz, hogy törvényeket alkothasson.
A törvény hierarchikus helye a jogrendszerben
A jogalkotó szervek közül a legmagasabb pozicióban a parlament áll. Ahhoz képest alacsonyabb pozició a kormány, és a kormánynál a miniszter. A hatalmi-politikai hierarchiában magasabb helyet foglaló jogalkotónak nem mondhat ellent jogszabályalkotói aktusával az alacsonyabb helyen álló. Alacsonyabb szintű jogszabály nem mondhat ellen magasabb szintű jogszabálynak.