28. A jogszabály fogalma

A jogi szabályok összessége: a jog mint valóságos rendszer. A jogi szabályok sokaságként alkalmasak a szabályozásra. A jogi szabály alaki gyűjtőfogalom, amely egy szabályt jelöl a jogi szabályok sokaságából. A jogi szabály azáltal szabály, hogy más szabályokkal együtt valami.
A szabályok sokaságot képeznek, a jogi szabály megjelölés arra utal, hogy e sokaságnak egy eleméről van szó. Ez  a sokaság halmaznak értelmezve a jogi szabályok összességéből tevődik össze.
A felhasználás alapján kétféle halmazban írhatók le a jogi szabályok.
1.)
Ezek közül az egyik kizárólag olyan szabályokból áll, amelyeket jogalkotásra jogosított szervek, szabályos eljárásban jogszabály formájában alkottak meg és hirdettek ki és jelenleg érvénesek. Ez a halmaz a hatályos jog, azaz a hatályos jogszabályrendszer.
2.)Létezik egy másik halmaz is, amely nem csak a hatályos jogot foglalja magába, hanem mindazokat a jogi jelentőségű szabályokat, amelyeket a gyakorlatban jogi természetű  szabálynak tekintenek. Ez jóval szélesebb kör, mint a hatályos jog. A továbbiakban nevezzük Codex-nek.
A jogi szabály megnevezés azt fejezi ki, hogy olyan szabályosságról van szó, amely jogi jelentőségű. Vannak másféle szabályosságok is: szokás, erkölcs, illem, diat, valamilyen játék vagy sport verseny, fogadás szabályai. Ezek nem jogi szabályok. Tehát a jogi szabály elnevezés azt minősíti, hogy a szabály jogi szempontból számít-e vagy nem. Az abban foglalt előírások jogilag értelmezhetőek-e, illetőleg érvényesíthető elvárás-e vagy sem. A jogi szabály azt fejezi ki, hogy olyan szabályról van szó, amely nem erkölcsi, illemi stb. Szabály, hanem a társadalmi normativitás jogi osztályához tartozik.
Jogszabály:
Formai értelemben:valamely jogi szabálynak a jogalkotó által kifejezett szabályalakja. Ez teljes, részletes, alakilag kötött és hiteles meghatározottság.
Jelenleg M.o.-on arra a szabályra mondjuk, hogy jogszabály, amely a szabályhoz tartozó fogalmat és elvárást pontosan állapítja meg, amelyet a jogalkotásra jogosult szervek szabályos eljárásban megalkottak és kihirdettek, amely a jogalkotói szabálymondatot egyetlen hiteles alakban rögzíti.
A jogszabálynak szövegváltozatai nincsenek. Elmondható kötetlenül is a tartalma: ez a közlés jogi szabályosságról szól, ami nem egybevágó a jogszabállyal.
A jogszabály kötött forjája norma mondat, amelyben a tartalom a kifejezés alakjához szigorúan kötött. A jogszabály a hatályos jog halmazának eleme.Ezért meg kell felelnie mindazoknak a tulajdonságoknak, amelyek a hatályos jognak általános tulajdonságai, illetőleg rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amelyek valamennyi jogszabálynak tulajdonságai.
A jogszabály fogalmának lényege az, hogy a jogalkotásra jogosult szabályt kimondó kijelentése. Formája szerint általánosan törvény ( lex ) vagy rendelet ( statutum ).
Az, hogy tv.-t csak is az Országgyűlés alkothat, rendeletet pedig a Kormány és tagjai, a jogszabály fogalmának lényeges tulajdonságai.
A jogalkotás közvetlenül csakis jogszabályok megalkotásával foglalkozik, mely közvetlenül a jogszabályok megalkotására, megválatoztatására, érvénytelenítésére vonatkozó, irányuló tevékenség, amelynek eredménye a tárgy jog, mint a hatályos jogszabályok összessége.
A jogszabály társadalmi rendeltetése, hogy érvényesüljön. Általános tulajdonsága, hogy alkalmazható, felhasználható, hogy abból alanyi jog vagy kötelesség vezethető le. További tulajdonsága, hogy általában érvényes. Ha egy jogszabály hatályos azt alkalmazni kell.
Általános fogalmához tartozik még, hogy a jogszabálynak a magyar nyelvben jelenleg két értelme van:
1.)Egy törvénynek vagy rendeletnek a teljes szövege, elejétől a végéig. Ebben az értelemben jogszabály például az Áe.
2.)Valamely törvénynek vagy rendeletnek egy önálló rendelkezése. Ebben az értelemben jogszabály az előbb említett törvénynek a 18 §  -a mely a képviseletről szól.