14. A szokás

Olyan szabályokból állnak, amelyek meghatározott helyen, időben az emberi kapcsolatokban tömegesen megnyilvánuló viselkedést írják le szabály formájában. ( conventio ) A szokás norma egy ténylegeség kifejezése “ legyenként “ Látszólag olyan kijelentés, ami “ legyen - “ként fejezi ki azt ami “ van”.  A tömeges ismétlődés, mint viselkedés nem zárja ki azt, hogy azért olyan esetek is előforduljanak, amelyekben a viselkedés mégis más.
Ha ehhez a mássághoz a legcsekélyebb helytelenítés járul tömegesen, vagyis ennek mások jelentőséget tulajdonítanak, a normatív kifejezés létrejön. Megállapítható ugyanis ilyenkor az, hogy hogyan kellett volna szokásosan viselkedni.
Legyen mindig az, ami legtöbbször van. Aki feladatmegoldó helyzetbe kerül, attól elvárt, hogy az utánzást válassza. Az elvárás hat az akaratra, nem annyira a figyelembe vehető ésszerűségek, hanem az emóciók irányítják.
A típusos viselkedéstől eltérő magatartás szokatlan. Értékrendjének alapja az, hogy ami szokásos az helyes, a nem szokásos pedig helytelen.
Valamely szokásnorma szanckciója a nem helyeslés, az idegenkedés.
A szokás az, amit a túlnyomó többség követ. A szokás megsértésének ( szankciója ) következménye sokszor jelentéktelen. Más esetekben ami a szokás megsértése miatt következik be, jelentős: emberi kapcsolatokat lehetlenít el, lehetőségeket szüntet meg.
Ellenszenv, idegenkedés, bizalmatlanság, leneézés pusztán egy szokásnorma megsértése miatt.
A szokás megsértésének következménye nem magyarázható formálisan. A nem helyeslés nem komoly szankció. Következményei folytán azonban jelentős is lehet. Pszichikailag vereség annak aki elszenvedte.
A szokás normarendszere alaki gyűjtőfogalom, melyben változatok vannak. Önálló normarendszert képeznek a közösségeknek, az azokon belüli csoportoknak a szokásai vag az egyazon mesterséget folytatók szokásai.
A szokás technikáj tulajdonképpen monoton ismétlődés. Túlnyomó többségüket neveléssel, tanulással ismeri meg az ember. Szabályai tehát könnyen megismerhetőek, könnyen megtarthatóak, ezzel szemberűn azonban nehezen változnak és nehezen változtathatóak.
Amikor más normák képzetéhez társul a szokás – joghoz az erkölcs – azokat leegyszerűsíti és ebben a formában tartósítja.
A szokásnorma az, amely adott helyen és időben az individuális normák rendkívül nagy számú változataiban általánosként előfordul.
A szokásnorma ésszerűségét nem szokás vitatni: Ésszerűsége és érvényessége egyaránt bizonyosság, nem pedig valószínűség. Vagyis a szokásnorma a domináns individuális norma.
A szokás normarendszerei ma is működnek, működésük megfigyelhető. Történetesen a szokás normarendszerét semmi sem váltja fel, mert lényege: a technika. Nincs eszmerendszere: kivitelezési modellje van.      
A szokásnormáknak normatív technika szempontjából lehet fontos szerepet tulajdonítani: mert az a norma, amelyik konvencióként megrögződött egy társadalomban, az érvényesül hatékonyan igazán.