A szakigazgatás rendszere röviden:

Jelentősek voltak azok a változások, amelyek az egyes minisztériumok alá rendelt szakigazgatási szervekben tapasztalhatók.
A rendészeti szervek működése körében a belügyminiszter irányítása alatt már az 5047/1919. ME rendelet megvalósította az addig önkormányzati irányítás alatt álló s ezért széttagolt városi rendőrség államosítását. A rendelet lehetővé tette, hogy az államrendőrség hatáskörét a belügyminiszter egyes községekre is kiterjessze. Később a 60.374/1930. BM rendelet azt engedte meg, hogy egyes nagy területtel bíró városok külterületein a rendőri őrszemélyzet teendőit a csendőrség lássa el.
A rendőrség városi kapitányságokban tevékenykedett, amelyeknek felügyeletét és ellenőrzését a kerületi rendőrkapitányságok gyakorolták.
A csendőrség igazgatási tekintetben ugyancsak a BM felügyelete alá tartozott. A csendőrség hatásköre a falvakra terjedt ki, működését a kerületi parancsnokságokban, osztályparancsnokságokban fejtette ki. + folyamőrség; révkapitányságokra oszlott, amelyek felügyeleti szerve a révfőkapitányság volt.
A szociális és közegészségügyi igazgatás 1932-ben - a NM megszüntetése után - ismét a BM-hez került.  A szociális igazgatást 1940-ben kiterjesztették a nép- és családvédelem (ONCSA) megszervezésével az egész országra. Az önkormányzatokhoz tartozott a szegényügy.
A közegészségügyi szolgálat terén a belügyminiszter felügyeleti jogát a helyszínre kiszálló közegészségügyi felügyelők útján gyakorolta. A közegészségügyi felügyelők felügyeleti köre aj árványok, a tuberkulózis, a nemi betegségek elleni küzdelemre terjedt.
A közegészségügyi igazgatás középfokú szervei a törvényhatóságok votlak. Az elsőfokú közegészségügyi hatáskört a főszolgabíró (városokban a polgármester) látta el. Ezeknek a közegészségügyekben a szakközege a járási tisztiorvos volt.

Az FM-ben nagy előrehaladás volt tapasztalható. Kevés olyan szakigazgatási ág volt, amely olyan sokoldalú és szerteágazó állami közreműködést igényelt, mint a földművelésügyi igazgatás. A megyék általános középfokú hatósági szervezete mellett a minisztériumnak számos szakszerve volt vidéken. Általános jellegű szerv volt az 1921-ben újjászervezett vármegyei gazd-i felügyelőség, melyhez járási gazd-i felügyelők is tartoztak. Ezek állami tisztviselők voltak.
A községi közig-i szervezet földművelésügyi igazgatásban inkább csak végrehajtó, jelentéstevő, nyilvántartási funkciókat látott el. A községekben folyó földművelésügyi igazgatás szerve a községi gazd-i elöljárói intézmény, amelynek feldata a falusi termeléssel, a kisüzemekkel való rendszeres kapcsolat megteremtése volt.

A földművelésügyi ig-ban jelentős újítás az erdészeti ig. átszervezése. Ez ellátta az erdőállomány védelmét. Alsófokon az erdőfelügyelőségek, középfokon az erdőigazgatóságok, felsőkon a miniszter volt az ügyintéző. A incstári erdőket az erdőigazgatóságok alá rendelt erdőhivatalok kezelték.

Az IM ügykörébe tartozó intézmények nem változtak.

A kereskedelmi minisztérium ügykörét kettéosztották ipari, valamint kereskedelmi és közlekekedésügyi ügyekre. Az Iparügyi Min-hoz tartozott a Lakásépítési Állandó Bizottság. Az Iparügyi Min. ügykörébe került a hatósági munkaközvetítés, amelyet a Hatósági Munkaközvetítő Hivatalok láttak el.
A bányahatósági jogkör is az Iparügyi Min. ügykörébe tartozott. A bányászati közig-t elsőfokon a bányakapitányságok látták el, másodfokon az iparügyi miniszter.
A Ker. és Közl. Min. ügykörében maradt a külkereskedelem, idegenforg. és a közlekedés. A külkereskedelemben jelentős szerepe volt a m. kir. tengerészeti hivatalnak. A közutak építését, kezelését, fenntartását az államépítészeti hivatalok végezték. A kereskedelmi és iparkamarák is a ker-ügyi min. felügyelete alá tartoztak.

A PM szervezete már a dualizmus korában kiépült. A tv-hozás 1924-ben létesítette a MNB-t és ráruházta a bankjegyek kibocsátásának kizárólagos jogát. A PM felügyelete alá tartozott még a Pénzintézeti Központ, az Orsz. Központi Hitelintézet, a Hangya Szöv-i Központ. A hitelügyi kérdések szakszerve volt az 1931-ben felállított Orsz. Hitelügyi Tanács.

A vármegyei készpénzbevételek és kiadások kezelését a postatakarékpénztár látta el. Az állami alkalmazásban álló közszolgálati alkalmazottak illetményének, valamint a nyugellátásoknak a megállapítását, utalványozását, számfejtését a m. kir. Közpnti Illetményivatal végezte. Vámigazgatási ügyekben a legfőbb hatóság a pénzügyminiszter volt. Közvetlenül neki volt alárendelve a bp-i Központi Vámigazgatóság. Ennek alárendelten működtek a vámhatóságok.

A Vallás- és Közok. Minisztérium ügykörébe az egyházakkal kapcsolatos igazgatási teendők, valamint az alsó-, közép- és főiskolák, a művelődési intézmények tartoztak. A két vh. között az 1927: XIII. tc. alapján a külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum-ok) kiépítése kezdődött meg annak érdekében, hogy magyar tudósok, művészek, szakemberek magasabb képzése megtörténhessen.
A tanügyi közig-t az 1934: XI. tc. szervezte újjá. A középiskolai igazgatás változatlanul a tankerületi főigazgatók hatósága és felgüyelete alatt folyt, de a tankerületek beosztása változott. Azalsóbb iskolák felügyelete a tanfelügyelők hatósága alatt maradt, akik, valamint az alsóbb iskolák alá voltak rendelve a tankerületi főigazgatónak.