A hatalom egységesítésének kísérlete 1919-ben Röviden:

A koalíciós kormányzás ellehetetlenülésével, a gazd-i anarchia elmélyülésével, a külpolitikai helyzet kedvezőtlen alakulásával a polgári demokratikus forradalom válságba jutott.
A helyi szervek felbomlásának folyamata egyértelművé tette a hatalmi változás szükségességét. Az országszerte aktivizálódó munkástanácsok nyomán "forradalmi tanácsok" alakultak, amelyek már a tényleges hatalom letéteményeseivá váltak.
A fordulat napján (1919. márc. 21-én) megalakult azúj állam legfelső szerve, a Forradalmi Kormányzótanács. Ezt követően a "Mindenkihez" c. proklamációban közzétették a proletár nemzetköziségen nyugvó Tanácsköztársaság, a proletárdiktatúra államának létrejöttét.
Az új típusú állam a proletariátus diktatúrája, amely az államhatalom egységét megvalósító tanácsrendszerre épül. A hatalom új típusú szerveit a munkás, a paraszt és a katonatanácsok képviselik. A politikai hatalom megszilárdítását jogszabályok realizálták.
A hatalmas jogi munkára lényeges hatást gyakorolt a szovjet-orosz jogalkotás. Elsődlegessé vált a szocialista jogrendszer megteremtése. Megalkották az állam alaptörvényét, az alkotmányt, az államigazgatás fő szaáblyait. Az ideiglenes alkotmány a szocialista termelési és társ-i rsz. megteremtését határozta el. Az új választójog szerint választók és választhatók voltak mindazok, akik 18. életévüket betöltötték, és a társ-ra hasznos munkából éltek. A választási rsz. a területi képviseleti elvre épült.
A Forradalmi Kormányzótanács a Tanácsköztársaság legfőbb hatalmi és igazgatási szerveként funkcionált. A Kormányzótanács élén az elnök állt. Tagjai a népbiztosok voltak (akik az egyes szakigazgatási szerveket vezették). A Kormányzótanács tevékenységéhez a legkülönbözőbb feladatokra szervezett orsz. hatáskörű szervek kapcsolódtak.

A Tanácsköztársaság államának legfőbb hatalmi szerve a Szövetséges Tanácsok Orsz. Gyűlése volt (tagjait a megyei és a városi tanácsok választották). Az alkotmány a legfőbb hatalmi szerv hatáskörébe utalt minden nagy fontosságú állami ügyet. Az orsz. gyűlést a Szövetséges Központi Intézőbiz-nak évente legalább két alkalommal kellett összehívnia. A tanácskongresszus ülései nyilvánosak voltak. A napirendet az orsz. gyűlés határozta meg.

A Szövetséges Közp-i Int-biz-t az orsz. gyűlés választotta. A SZKIB kiterjedt jogkörét egyedi-kollektív szerveken és a bizottságokon keresztül érvényesítette. Megválasztotta a kormányzótanács elnökét és tagjait, az ellenőrző biz-t. Gondoskodott az alkotmány végrehajtásáról, irányította a tanácsok működését, felülvizsgálta és megváltoztathatta a Kormányzótanács rendeleteit.
A Forr-i Kormányzótanács tagjait a SZKIB választotta. A központi igazgatás körében hozott intézkedéseiről, rendeleteiről a Közp-i Intéző Biz.-ot haladéktalanul értesíteni tartozott.

A Népgazd-i Tanács azokat a népbiztosságokat (9 db) tömörítette, amelyeknek a termelés, a javak elosztása egységes irányításában meghatározó szerep jutott. A gazd-i ágazatok főosztályokként szerveződtek, élükön népbiztosokkal. A népbiztosok alkották a Népgazd-i Tanács elnökségét.

A helyi tanácsok feladatát az illető falu, város, járás, kerület területén élő, dolgozó nép gazd-i és kulturális jólétének előmozdítása képezte. Testületi szervként tanácsülésben, intéző biz-aik és egyéb szerveik újtán működtek. Hatáskörükben általános érvényű rendeleteket (szabályrend.) bocsáthattak ki. A lakossági szükségletek kielégítésére közüzemeket, intézményeket tartottak fenn.
A tanácsok választották intézőbizottságaikat. Az intbiz. készítette el és hajtotta végre a tanács határozatait. A tanácsok egyes feladatok ellátására szakbizottságokat (albiz.) küldhettek ki.
Az alkotmány a tanácsok működésnek az egyszerű, gyors és alapos eljárás követelményét fogalmazta meg. A tanácsok egymásra épülő rsz-t alkottak. Vmennyi tanácsa a Szövetségi Tanácsok Orsz. Gyűlésének volt felelős. Alá- és fölérendeltségi viszonyban álltak. A demokratikus centralizmus alapján működtek. A demokratizmust a választójog kívánta biztosítani. (A tanácstagok visszahívásának lehetősége; a rendeleteknek a helyi adottságok figyelembe vételével történő végrehajtása, vmint az ellenőrzött tevékenység).
A centralizmus abban jutott kifejezésre, hogy alsóbb szintű tanácsok alárendelten működtek. (A felettes szervek nemcsak az ellenőrzést, hanem a határozatok megváltoztatásának jogát is gyakorolták.)

A hatalomkoncentráció állama