A rendi képviseleti és az abszolút monarchia jellemzése röviden:
A Habsburg-Magyarországon a rendi képviseleti monarchia szervezetrendszere tartalmát alapvetően az uralkodók és az OGY, ill. az uralkodó központi kormányszervei és a magyar központi kormányszékek viszonya határozta meg.
Az OGY fő funkciója: a törvényhozás, amely a király és a rendek kompromisszumán alapult.
Fő törvényhozási tárgyak:
- alkotmánybiztosítékok (pl. királyválasztás), mint jogi garanciák
- adó- és újoncmegajánlás
- szabad királyi városi rangra emelés
- a határok kiigazítása
Ebben az időszakban az uralkodók törekvése az volt, hogy az OGY-t nem hívják össze, és a rendi képviselet mellőzésével az abszolutizmust valósítják meg. Innen származtatható az újabb alkotmánybiztosíték, az OGY 3 évenkénti kötelező összehívása.
Az ún. alkotmánybiztosítékok köre a nyílt abszolutizmust követően az 1791. évi tv-ekben nyert megerősítést. Az uralkodó azországot, amely saját "alkotmánnyal" rendelkezik, saját tv-ei szerint kormányozza. Kimondták a pátensekkel történő kormányozás tilalmát.
Az állam politikai rsz-ében a földbirtokos osztály, a nemesség az uralkodóval együtt tartotta kezébe a hatalmat. Az uralkodónak a rsz-hez való viszonya szerint alakult ki a kormányforma is: ti. az, hogy rendi-képviseleti v. abszolút monarchiáról beszélhetünk.
A Mohács után három részre szakadt ország társadalma feudális társadalom volt, amelyben két szembenálló osztály - földbirtokos nemesség és a jobbágyság - harca folyt.
A nemesség külön rendi jogokkal élt (Hármaskönyvben meghatározva), és valamennyi tagját megillette ez a négy szabadságjog.
- A nemest idézés és törvényes ítélet nélkül senki kívánságára letartóztatni nem lehetett.
- A nemes csak! a törvényesen megkoronázott királynak a hatalma alatt állt.
- A nemes mentesült mindenféle adó és jobbágyi szolgálat alól, csak honvédelmi kötelezettsége volt.
- Az Aranybulla alapján ellenállási joga volt - erről az 1687-88. évi OGY-n a rendek lemondtak.
A földbirtokos osztály valamennyi tagja négy rend egyikéhez tartozott.
- 1. rend: a főpapok (prelati)
- 2. rend: a világi főurak (barones, magnatos, domini)
- 3. rend: a köznemesek (nobiles)
- 4. rend: a szabad királyi városok - ez már csak kollektív nemességgel rendelkezett, részt vett az OGY-ken, de a polgárokat egyenként nem illették meg a nemesi jogok.
A politikai hatalmon kívül rekedt a korabeli jobbágy osztály:
- ennek egyik pólusán van a gazdagparasztság: a 15. sz-tól egyre több bérmunkást (cseléd, napszámos, részes arató) vett igénybe. (cselédek: a jobbágyságtól elkülönültek, szerződéssel dolgoztak jómódú parasztgazdáknál vagy földesuraknál)
- a másik pólusán van: a negyedtelkesek és az ennél kisebb gazdasággal rendelkezők
Az alsó pólusról (1/4, 1/8 telkesek) egyre többen váltak le olyanok, akik nem tudták művelni a részleteket és önálló jobbágyi szolgáltatásra képtelenek voltak. Ezek ún. zsellérsorban éltek (van házzal rendelkező és háztalan zsellér).
A 17. sz-ra a jobbágyság két jogi kategóriára különült:
- örökösen kötelezett
- szabad költözésű jobbágy