25. A mentelmi jog és a diplomáciai mentesség problémái a büntethetőségi akadályok szempontjából

Bizonyos személyeket mentelmi jog illet meg, ezen személyekkel szemben büntetőeljárást indítani csak akkor lehet, ha a mentelmi jog felfüggesztésére sor került.
-    országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990.évi LV. Törvény 5.§-a értelmében az országgyűlési képviselővel
5. § (1) A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti.
(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.
(6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
-    Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. 12.§-ának (1) bekezdése szerint az országgyülési biztossal és általános helyettesével
12. § (1) Az országgyűlési biztost csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
-    A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 23.§-nak („) bekezdése értelmében az adatvédelmi biztossal, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXII. Törvény 20§-nak (2) bekezdése szerint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával,
-    Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. Törvény 9.§-nak értelmében az Állami Számvevőszék elnökével és elnökhelyettesével,
9. § Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellenük büntetőeljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet.
-    Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Törvény 14.§-nak (1) bekezdésére figyelemmel az Alkotmánybíróság tagjával
14. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jogot élvez.
-    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról rendelkező 1997. évi LXVI. Törvény 5. §-a szerint a hivatásos bírókkal és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel,
5. § A hivatásos bíróval és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel szemben büntető- és szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevező, illetőleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.
-    Az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a alapján az ügyészekkel, ügyészségi titkárokkal, fogalmazókkal, nyomozókkal, ügyészségi ügyintézőkkel szemben
23. § A legfőbb ügyészt az Országgyűlés, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót és ügyészségi ügyintézőt pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellene büntető-, illetőleg szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. E jogról - a szabálysértési eljárás kivételével - lemondani nem lehet.
csak az arra jogosult előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást megindítani.
A mentelmi jog azonban csak a mentelmi jogot biztosító pozíció betöltésének idejére garantálja a sérthetetlenséget, vagyis nem képezi végleges akadályát a büntetőeljárásnak.
A (35§ (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.) úgy rendelkezik, hogy az elévülés határidejébe nem számít be azaz időtartam, amely alatt a büntetőeljárást azért nem lehet megindítani, mert az arra jogosult nem meg a hozzájárulást.
A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség
~get élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonása nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó.
A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügy-miniszter nyilatkozatát kell alapul venni (5§)
Az ilyen mentességet élvező személy cselekménye bűncselekmény, de büntetőeljárást –a mentesség felfüggesztéséig – nem lehet indítani, illetve folytatni ellene.