17. A gondatlanság

14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
A gondatlanság a bűnösség egyik megnyilvánulási formája, melynek két alakzata van, a tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyagság (negligencia).
a) Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
/Az elkövető tudati oldalának tartalmi ismérveire (lásd a 13. §)./
A luxuria érzelmi oldalon különbözik a szándékosságtól:
Tudatos gondatlanság esetén az elkövető nem kívánja és nem is nyugszik bele magatartása lehetséges következményeibe (illetve az eredmény bekövetkezésébe), hanem éppen ellenkezőleg bár könnyelműen, de bizakodik, hogy azok elmaradnak.
Az értelmi és érzelmi oldal között helyezkedik el a „könnyelműség”. Könnyelmű bizakodás akkor állapítható meg, ha az elkövető ezt valamire alapozni tudta, így pl. bízhatott saját (esetleg a sértett) képességeiben, ügyességében, avagy valamilyen külső okban, ami megakadályozhatta volna a következményeket.
A luxóriának a könnyelműség nem lélektani ismérve, hanem bírói értékelés alá eső mozzanata. Ez a mozzanat nem a tettes tudatában van jelen, hanem értékítélet formájában a bíró fejében születik meg.
A könnyelműség gondolatköréből kiindulva az adott szituáció értelmezésében a bíróság a következő következtetésekre juthat:
-    az eredmény elmaradásában való bizakodás könnyelmű volt
-    alaptalan volt (Jelentése: a tettesnek jobban jött volna az eredmény elmaradása, mint bekövetkezése)
-    az elkövetőnek alapja volt bizakodásra (KIZÁRJA A BűNÖSSÉGET)
Amennyiben a tettesnek alaptalan volt az eredmény elmaradásában való bizakodása, elsődleges szándékot kell megállapítani!
Veszélyeztetési szándék (ugyanolyan jellegű, mint a szándékos veszélyeztetési bűncselekmények körében)
A tettes előre látja magatartása következményeinek lehetőségét, a veszély lehetőségébe belenyugszik, de annak sérelembe fordulását nem kívánja és belenyugvással sem fogadja el.
Bízik az előre látott lehetőség sérelembe fordulásának elmaradásában.
            Szándékos veszélyeztetés      <----------->       Luxurózus magatartás
    Veszély nem fordul át sérelembe                  Magatartás előidézi a sérelmet
Beáll a MATERIÁLIS BűNCSELEKMÉNY EREDMÉNYE!
A gondatlan bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az eredmény mégis bekövetkezik. Az eredmény elmaradása esetén  a „veszélyeztetési szándék” nem érzékelhető.
b) Hanyagság esetén az elkövetői oldalon a cselekmény előrelátása mint tudati elem, és értelemszerűen a cselekményhez kapcsolódó érzelmi (lelki) elem is hiányzik.
A hanyag gondatlanság két eleme:
-    Megkövetelt figyelem vagy körültekintés elmulasztása
(Objektív gondossági kötelesség)
A gondatlanság megállapítása szempontjából az objektív gondossági kötelességet az átlaggal szemben támasztott társadalmi követelmény alapján kell megítélni, hacsak az elkövető nem áll valamely meghatározott hivatás vagy foglalkozás szabályainak hatálya alatt.
Hivatásbeli gondatlanság valamely jogilag vagy szakmai szempontból szabályozott magatartás tanúsítása körében jelenhet meg. (pl.: orvos, építészmérnök, villanyszerelő)
„Külön normák” foglalkozási, balesetvédelmi, közlekedési szabályok;
Ezek a normák részben tankönyvi leírásokban, a szakmai gyakorlatban öltik magukra a jogi norma képét; lényegében tapasztalati tények, s általában megtestesítik az objektív előreláthatóságot. (KRESZ)
A külön norma a „tőle elvárhatóság” és az „objektív gondossági kötelesség” logikai kapcsolatát testesíti meg a hivatásbeli gondatlanság esetében. A tőle elvárhatóság tehát nem azonos az általában elvárhatósággal, azaz minden esetben figyelemmel kell lenni a terhelt fizikai és szellemi adottságaira, sajátos képességeire és esetleges szaktudására is.(Bírói értékelés alá eső kategória)
-    Következmények előre látása
(szubjektív gondatlansági kötelesség)
Azt vizsgálják, hogy a személy szerinti elkövető (orvos) miért nem úgy járt el, ahogyan azt a külön norma megköveteli, tehát ahogyan az a tőle, mint valamely foglalkozás gyakorlójától elvárható lett volna.
Amennyiben a tettes teljesítménye a külön normában megkövetelt és objektívizált szinttől elmaradt, a szubjektív lehetőség hiányát javára már nehéz megállapítani.
Oka:
1.    külön norma nem tudása nem mentesít
2.    indiszponált állapotban valamely foglalkozásszerű cselekmény kifejtésére vállalkozás önmagában is kifejezi a külön norma megszegését
3.    az elkövető személy tudásszintjét meghaladó tevékenység folytatására vállalkozás szintén ellent mond a „tőle elvárhatóság” szabályával
AZ OBJEKTÍV ÉS SZUBJEKTÍV GONDATLANSÁG ÁLTALÁBAN EGYBEOLVAD!
Elképzelhető, hogy a cselekményt a foglalkozási szabály megszegése, az eredmény bekövetkezése jellemzi, DE az elkövető felelőssége kizárható:
Ez akkor lehetséges, ha a szabályszegés ténye és a baleset bekövetkezése között nincs közvetlen OKOZATI KAPCSOLAT, a baleset a szabályszerű magatartás kifejtése esetén is bekövetkezett volna.
Ha az okozati lánc és az eredmény az elkövető szabályszegésének hiányában is ugyanúgy alakult volna, az „objektív elkerülhetetlenség” kategóriájának nevezzük.
A tettes csak azokért a következményekért felel, amelyek előre láthatóak és elkerülhetők lettek volna a külön normában foglalt kötelességszerű magatartás tanúsítása esetén.
Magánéletbeli gondatlanság
Tartalmát és terjedelmét objektíve a társadalmilag kialakult gyakorlat, szubjektíve pedig az ember személyes tapasztalatai és ismeretanyaga, műveltségi színvonala és intelligenciája határozza meg.
A „tőle elvárhatóság” valójában szubjektív mércét jelent; az említetteken felül ilyenkor még előtérbe kerül az iskolázottság, beszámítási képességnek korlátozott volta is.
c, A szándékos és a gondatlan bűncselekmények különbözősége
A szándékos bűncselekmények körében a törvény a bűnösségi alakzat (szándékosság-gondatlanság) felől hallgat. A „szándékosan” kifejezés A TR-I TÁNYÁLLÁS SZÖVEGÉBEN HALLGATÓLAG BENNE REJLIK.
Ellenben abban a körben , amelyben a törvény a gondatlan elkövetőt is bünteti, e körülményre A „GONDATLANSÁGBÓL” KIFEJEZÉS HASZNÁLATÁVAL UTAL.
A büntetőjog intézményei és szabályai elsősorban a szándékos bűncselekmény modelljét követi.
A gondatlan bűncselekményt a befejezettség szakasza, a bűnrészesség lehetőségének és a visszaesésének a hiánya stb. jellemzi.
A GONDATLAN BűNCSELEKMÉNYEK A BÜNTETÉSI TÉTELTőL, ANNAK MAXIMUMÁTÓL FÜGGETLENÜL VÉTSÉGEK.