16. A szándékosság

13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Szándék – lélektani fogalom
Szándékosság – jogi fogalom
                                   Szándék                                   Szándékosság
Köznapi élet:                   „cél”                               A törvény beéri az előre látott követ-
                                                                             kezményekbe való belenyugvásba.
Lélektani élet:         A gyermek illetőleg az         A büntetőjogi szándékosság feltételezik a
                            elmebeteg cselekményeit        betöltött 14. életévet és a legalább korlátozott                                                                                 is jellemzi.                                            beszámító képességét.
                      A szándék köznapi fogalma „színtelen”        A büntetőjogi szándékosság a jog
                    mert szándékosan jót és rosszat egyaránt        értékrendszere szerint „színezett”
                                     cselekedhetünk.                                     Mindig „gonosz” szándék.        
A szándékosság a bűnösség egyik megnyilvánulási formája, melynek két alakzata van, az egyenes szándék (dolus directus – magatartás következményeinek kívánása) és az eshetőleges szándék (dolus eventualis – magatartás következményeibe való belenyugvás). A kettő közötti különbségnek csupán az EREDMÉNY  BűNCSELEKMÉNYEK (materiális bűncselekmények9 körében van jelentőségük.
A szándékosság összetevői az értelmi (tudati) és az érzelmi (lélektani) elem.
a) Az elkövető tudatának az alábbiakat kell átfogni
- ismerni kell a cselekménye végrehajtásához szükséges körülményeket és tényeket;
- tudnia kell, hogy a magatartása veszélyes a társadalomra;
- eredmény-bűncselekményeknél tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása alkalmas annak előidézésére.
Értelmi oldal:
-    elkövetési magatartás
-    materiális bűncselekményeknél az eredmény és okozati összefüggés
-    elkövetési tárgy
-    elkövetés helye
-    elkövetés ideje
-    elkövetés módja
-    elkövetés eszköze
A szándékos bűnösség értelmi oldalán a tényállási ismérvek alapjául szolgáló tények ismerete helyezkedik el.
A tények ismerete mindig a konkrét bűncselekmények viszonylatában vizsgálandó. Így pl. élet elleni bűncselekményeknél az elkövetőnek azt kell tudnia, hogy a sértett élő személy, az általa alkalmazott eszköz és elkövetési mód pedig alkalmas az emberi élet kioltására. Az elkövetőnek a mindenapi tapasztalat és általános felfogás, ismeretek alapján kell tisztában lennie a tényekkel. Ha a bűncselekménynek minősített esete is van, akkor az e körbe tartozó tényeket is ismernie kell. Tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén a tudatnak magában kell foglalnia a cselekvési kötelezettséget és lehetőséget is.
A társadalomra veszélyesség tudata szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az elkövető saját erkölcsi értékrendje szerint a magatartása elfogadható-e. Azzal kell tisztában lennie, hogy a társadalomban általánosan elfogadott normák szerint a cselekménye veszélyes, a közösségi élet szabályaival nem egyeztethető össze.
Az elkövetőnek végül előre kell látnia a magatartása várható következményeit is. Előfordulhat, hogy a terhelt magatartása szándékos, de az eredményre mint minősítő körülményre csupán a gondatlansága terjed ki. Erről a Btk. 15. §-a rendelkezik.
b) A szándékosság két alakzata közötti különbségtétel az érzelmi oldalról állapítható meg, nevezetesen
Egyenes szándék esetén: az elkövető kívánja a következményeket, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja;
Értelmi oldala                                Érzelmi oldala
okozati kapcsolat                    előre látott következmény kívánása
eredmény előrelátása
Eshetőleges szándék: esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de azokkal szemben közömbösen viselkedik, belenyugszik abba, hogy a következmények megvalósuljanak.
Értelmi oldala                                                         Érzelmi oldala
okozati kapcsolat                                      A tettes az eredményt nem kívánja
eredmény előrelátása                                 hanem annak bekövetkezésébe
A tettes az eredményt illetőleg annak                   belenyugszik.
Reális lehetőségét előre látja.
A különbségtétel gyakorlati jelentőségéhez az élet, testi épség, egészség elleni bűncselekmények. Elsősorban : EMBERÖLÉS körében jut.
A szándékosság két fajtájának elhatárolása során fokozott gondossággal kell vizsgálni az elkövetés alanyi és tárgyi körülményeit, ezekből vonható le ugyanis megfelelő következtetés egyrészt az elkövető tudattartalmára, másrészt az eredményhez fűződő érzelmi viszonyra.
Az egyenes és az eshetőleges szándék érzelmi alapon történő elhatárolására vonatkozó bírói gyakorlat alakulása főként a személyek elleni erőszakos bűncselekmények területén figyelhető meg
Az emberölés kísérletét nem eshetőleges, hanem egyenes szándékkal valósítja meg az elkövető, aki a sértettet több mint 10 méter magasságból a lakás ablakán át kituszkolja, és a sértett a földre zuhanása következtében maradandó fogyatékosságot eredményező sérüléseket szenved (BH1993. 273.). Rögtönös szándékkal végrehajtott emberölés esetén is megállapítható az egyenes szándék (BH1985. 333.). Nem az ölésre irányuló eshetőleges, hanem a mulasztással megvalósított egyenes szándékra vonható jogi következtetés, ha az eltitkolt terhesség után a szülő nő az élve született, életképes újszülöttet a WC kövezetére helyezve sorsára hagyja, és a gyermek az ellátatlanság folytán meghal (BH1995. 439.). Hasonlóképpen egyenes szándékú emberölést állapított meg a Legfelsőbb Bíróság abban az esetben, amikor a vádlott a titkolt terhesség után az életképes csecsemőt a szülést követően a falusi árnyékszékbe ejtette, ahol a sértett az ürülékben megfulladt (BH1983. 178.).
De eshetőleges szándékkal valósítja meg a közokirattal visszaélés vétségét a rablás elkövetője, aki az idős sértett nő táskáját eltulajdonítja, amelyben közokirat is van (BH1992. 151.).
A törvény a szándékosság mindkét esetét azonos büntetési tétellel fenyegeti. A szándék konkrét megnyilvánulási formáját a büntetés kiszabása során kell értékelni.
A szándék eshetőleges volta enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető olyan bűncselekményt valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni.
Ha az elkövető eredeti szándéka a sértett életének a célzatos kioltására irányult, de az önkéntes eredmény-elhárítás folytán a magatartása - mint maradékcselekmény - életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősül, akkor az életveszélyt okozó testi sértésnek egyenes szándékkal való véghezvitele súlyosító körülményként értékelendő (BH1997. 566.).
Szándékos bűncselekmény minősített esete
Az alapesethez képest további ismérveket tartalmaz; minősítő elemek, körülmények ismerete szükséges >
A szándéknak a minősítő körülményre is ki kell terjednie.
KIVÉTEL: Az eredményre mint a bűncselekmény minősítő elemére elég ha gondatlanság terjed ki.
>> VEGYES BűNÖSSÉGI BűNCSELEKMÉNY JÖN LÉTRE
Ezek a minősítés szempontjából: szándékos bűncselekmények; következményeikben a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztják.
27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti.
Szándék intenzítása
Akár az egyenes, akár az eshetőleges szándék fakadhat előzetes megfontolásból., pillanatnyi indulatból, kínálkozó alkalom gyors kihasználására irányuló törekvésből.
pl.: Erős felindulásban elkövetett emberölés, tulajdonít jelentőséget a szándék méltányolható okból származó, indulatos jellegének.
167. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Sértési és veszélyeztetési szándék
Kiváltképpen a „veszély” valamilyen foka az eredmény;
VESZÉLY = SÉRELEM LEHETőSÉGE
Minden sértési szándék magába zár egy veszélyeztetési szándékot is.
Az életveszélyt okozó testi sértés megállapításának feltételei:
1.    A sértett életben maradjon
2.    A tettes szándéka az életveszélyre, ne pedig a halálra terjedjen ki
Ha a tettes szándéka a halálra kiterjed, de a sértett életben marad >
EMBERÖLÉSI KÍSÉRLETET kell megállapítanunk.