Az országok nem összehangolt szabályozása miatt előfordulhat, hogy valaki kettős (többes) áp. lesz. Ez létrejöhet úgy, hogy pl. a szülők eltérő állampolgárságú személyek, mindegyik államban a ius sanguinis van érvényben, ilyenkor a gyermek kettős állampolgár lesz, sőt többszöröződhet úgy, hogy az egyik szülő országában a ius soli van érvényben. Ez több problémát okozhat:
Melyik ország jogszabályai vonatkozik rá?
Hol köteles alkotmányos kötelezettségének eleget tenni? (katonáskodás)
Diplomáciai védelem esetén államközi konfliktusok keletkezhetnek,
Harmadik ország esetén melyik állam részesíti védelemben?
Mindezek miatt törekedtek a többes állampolgárság megszüntetésére. Nemzetközi szerződések születtek erre vonatkozóan.
1868. USA - Észak-Német Szövetség (bilaterális)
1869. USA - Dél-Néemt Szövetség (bilaterális)
Ezek voltak a Bankcroft-féle szerződése - USA berlini nagykövete.
1906. USA - dél- és közép-amerikai államok (multilaterális szerződés)
Univerzális szerződések:
1930. Hága: kettős állampolgárság elkerülésére
1957. New York: férjezett nőkre vonatkozóan
1961. Bécs: diplomatákra vonatkozóan
1957-től a szocialista országok egymással kétoldalú nemzetközi szerződéseket kötöttek. Általános szabály volt, hogy kettős állampolgárok 1 éven belül választhattak, hogy melyik ország állampolgárságát kérik. Ha nem választottak, azt "kapták", amely országban laktak. A születendő gyermek is azt az állampolgárságot kapta, amelyben laktak, ha a szülők egy éven belül nem nyilatkoztak. Ez 1989. után problémát jelentett, több 10 ezer szovjet állampolgárságú szeretett volna maradni magyar állampolgárként.
Nincs minden országra kiterjedő jogszabály.
Hontalanság:
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a hontalanságról az 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezik. Eszerint a következő csoportokba lehet sorolni azokat a külföldieket, akik az Magyar Köztársaság területén tartózkodnak:
1. Vízummentességről kötött nemzetközi szerződések szerint általában 1-3 hónapi ideiglenesen itt-tartózkodók
2. Vízummal itt tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalanok: vízumban meghatározott ideig vagy max. 90 napig tartózkodhatnak itt.
3. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, max. 1 évig
4. Bevándorlási engedéllyel itt tartózkodók: bizonytalan időtartamra tartózkodnak itt, letelepedés szándékával jönnek - állandó itt-tartózkodásra szóló szig-t kapnak
5. Genfi Nemzetközi Egyezmény alapján menekültként itt-tartózkodók - faji, vallási, politikai meggyőződése miatt üldöznek, vagy attól való félelmük megalapozott, menedékjogot kell számukra biztosítani. Nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzet mint más, Mo-n tartózkodó külföldi személy, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magyar állampolgárok: alapfokú oktatás, szerzői jogvédelem, állami segélyezés - közügyekben való részvétel joga nem illeti meg őket, közhivatalt nem viselhetnek, nem terheli őket a haza védelmének a kötelezettsége - személyi és úti okmányokat kapnak, más államnak menekültként itt-tartózkodót kiadni nem lehet, állambiztonsági és közrendvédelmi okból harmadik országba kiutasítható.
6. Diplomáciai mentességet élvezők: sérthetetlenek, fogadó állam védelmében részesülnek, adót nem fizetnek, végrehajtást nem lehet foganatosítani, nem köteles tanúvallomást tenni.
A Mo-n tartózkodó személyek kötelesek:
1. A magyar jogszabályokat tiszteletben tartani,
2. A magyar hatóságoknak engedelmeskedni,
3. Külföldi jog szerint csak akkor tehetnek jognyilatkozatot, ha ez nem ütközik a magyar jogba,
4. Egyes jogokkal külföldiek és hontalanok nem élhetnek: választás, választhatóság, közhivatalt nem viselhetnek,
5. Gazd-szoc-kult. jogokat illetően egyes jogokkal térítés ellenében élhetnek, egyesekkel, pl. munkavállalással csal engedéllyel.
Állampolgársági jogviszony tartalma:
Különleges jogosultságok, kötelezettségek, védelem
Önkényesen nem fosztható meg státuszától
Magyarországról kiutasítani nem lehet
Hazatérése alanyi jog
Diplomáciai védelem (nem alanyi jog), konzuli védelem (alanyi jog)
1948. évi ENSZ nyilatkozat: minden embert megillet az állampolgárság, minden embernek joga van születési állampolgárságához.
1954. évi New Yorki egyezmény - a hontalanokról
Eljárás állampolgársági ügyekben
A magyar állampolgárságot lehet igazolni személyi igazolvánnyal, útlevéllel v. speciális. állampolgársági igazolvánnyal, amit a belügyminiszter állít ki kérelemre, amelyben tanúsítja, hogy a kérelmező magyar állampolgár vagy a kérelmezőnek megszűnt a magyar állampolgársága, illetőleg kiadhat ún. nemleges magyar állampolgársági bizonyítvány is, amiben azt tanúsítja, hogy az illető nem magyar állampolgár. Az ilyen állampolgár sági bizonyítványoknak az érvényességi ideje 1 év.
Ha valaki az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításaival nem ért egyet, vagy kiskorú vagy cselekvőképtelen, akkor helyette a gyámja vagy az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításainak a kiigazítása érdekében. Ilyen 1. fokon a Fővárosi Bíróság jár el az ország egész területére kiterjedő illetékességgel, 2. fokon pedig a Legfelsőbb Bíróság.
Állampolgársági ügyekben eljáró szervek:
Anyakönyvvezető: nála kell benyújtani a kérelmet honosításra, visszahonosításra (esetleg állampolgárságról lemondó nyilatkozatot is)
Anyakönyvvezető adja ki a születési anyakönyvi kivonatot, amit csatolni kell a kérelemhez
Polgármester: előtte kell esküt, fogadalmat tenni
Adóhatóság: ha valaki lemond a magyar állampolgárságról, az adóhatóságnak kell igazolnia, hogy nincs tartozása
Belügyminiszter, ill. BM szervei az akv-től érkezett állampolgársági kérelmeket véleményezik, továbbítják a Közt. Elnökhöz honosítás, visszahonosítás, állampolgárságról való lemondás ügyében,
BM tesz javaslatot arra, hogy kitől vonják vissza a magyar állampolgárságot,
BM. vizsgálja, hogy az alapfeltételeknek megfelelnek-e,
BM. állítja ki az állampolgársági bizonyítványt
Közt. Elnökhöz továbbítja a kérést
Közt. Elnök dönt a honosításról, visszahonosításról, állampolgárságról, elfogadja a lemondó nyilatkozatot.
Közt. Elnököt mérlegelési jogkör illeti meg, honosítás, visszahonosítás, visszavonás nem alanyi jog, csak a lemondás az. Ha a feltételek fennállnak, azt el kell fogadni.
A Közt. Elnök valamennyi döntéséhez miniszteri ellenjegyzés szükséges.