Úszó, repülő államterület:
- Hajó-lobogó és felségjelvények. Hadihajó államterület, a kereskedelmi hajó csak nyílt vízen az.
- Repülőgép: Hadi: államterület, polgári: csak a levegőben, illetve otthon.
Diplomáciai testületek: épületei és eszközei a küldő állam területéhez tartoznak.
Magyarország felségjoga az 1947. évi Párizsi Békeszerződésben meghatározott területre terjed ki, megváltoztatása is csak nemzetközi szerződéssel történhet. (1947. évi XVIII. tv)
Az állampolgárság fogalma a polgári átalakulás idején merült fel, a jogegyenlőség, az egyenjogúság gondolatával és a nemzetállamok létrejöttével. A feudális államszervezetben más volt a kapcsolata a közhatalmi szerveknek az állam területén élő egyes csoportokkal, más volt a jobbágy/közhatalom között, a földesúr/közhatalom között, városi polgár/közhatalom között. A Rousseau-féle Társadalmi szerződés, amely a szuverenitást a néptől származtatta, vezetett el ahhoz a gondolathoz, hogy szükség van arra, hogy az állam és a területén élő lakosság megkülönböztethető legyen olyan szempontból, hogy kik az állampolgárok, hogyan keletkezhet, illetőleg szűnhet meg az állampolgárság, mi a tartalma az állampolgársági jogviszonynak. Az állam lakossága a nemzetközi jog értelmében az állam területén élő valamennyi személy, alkotmányjogi értelemben azonban több csoportra oszlik: állampolgárok, külföldiek és hontalanok.
Természetjogi iskola: egyenlő emberek kötnek szerződést az állammal.
Státusz: állampolgári állapot születéstől halálig.
Közjogi megközelítés: az állampolgárok az állam hatalma alatt állnak az állami hierarchiában.
Állampolgári jogviszony (államjogi): egy személy és egy állam között jön létre, ami alapján a személyt különleges jogok illetik meg, külföldön védelemben részesülnek. (+kötelezettségek)
Állampolgárok azok, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fűz egy konkrét államhoz, ennek alapján különleges jogok illetik meg, védelemben részesülnek, de kötelezettségek is terhelik. Az állampolgársági jogviszony tartalma azt feltételezi, hogy az állampolgárt az állam területén élő más személyekhez képest többletjogosultságok illetik meg: ha külföldön van, bármikor hazatérhet, bármikor elutazhat, megilletik az alapvető jogok, a választójog, a közhivatal viselésének joga, a konzuli védelem joga, ugyanakkor a köteles eleget tenni pl. a honvédelmi kötelezettségének, ami a hontalanokra, külföldi állampolgárokra nem vonatkozik. (Az adózás kötelezettsége mindenkit érint.)
(Az állampolgárság olyan jogi viszony, amely egy fizikai személynek egy konkrét államhoz való tartozását fejezi ki. Ebben a jogviszonyban az állampolgár jogot nyert a politikai-állami hatalomban való részvételre, az állam jogi védelmére, illetve köteles az állam tv-eit tiszteletben tartani.)
A magyar állampolgársági jog története
Már a reformkor előtt, az 1700-as években felmerült az állampolgársági jog kérdése. Hajnóczy József készített elsőként törvénytervezetet 1790-ben Szalai Lászlóval, de nem került elfogadásra.
1844-ben Szemere Bertalan közreműködésével készült egy honosítási törvénytervezet, ez sem került elfogadásra.
1848-ban átfogó törvénytervezet készült, ezt sem fogadták el.
Az első állampolgársági tv. az 1879. évi L. tc. Korszerű volt, tükrözte a kor általános politikai és jogi viszonyait is, vagyis nem teremtett egyenjogúságot férfi-nő között. 1880. január 8.-tól hatályos. 10 év külföldön élés után az állampolgárság automatikusan megszűnik. 5 év helyben lakás szükséges az állampolgárság szerzéséhez.
- Ha magyar nő külföldi férfival kötött házasságot, állampolgárságát automatikusan elvesztette.
- Ha 10 évig külföldön élt, szintén automatikusan elvesztette az állampolgárságot.
- Házasságon kívül született gyerek apa állampolgárságát kapta, csak akkor az anyáét, ha apa ismeretlen.
Ezt a tv-t az 1922. évi XVII. tv. módosította. Ennek a tv-nek a rendelkezése az I. vh-t követően Mo-tól elszakad területekkel kapcsolatban rendelkezett. Az ott élő magyar állampolgár kedvezményesen szerezhette vissza magyar állampolgárságát.
A következő módosításra 1939-ben került sor (XIII. XIV. tv), amely az előbbivel szemben hátrányos, negatív tartalmú tv. volt. Bevezette az állampolgárságtól való megfosztás intézményét. Egyfelől bűncselekmény elbírálásakor a bíróság szabhatta ki az állampolgárságtól való megfosztást, másrészt pedig bevezettek egy olyan rendelkezést, hogy az a magyar állampolgár, aki külföldön állampolgárságot szerzett, automatikusan elveszti állampolgárságát. Ez a rendelkezés a háborút megelőző időszak azon törvényei közé tartozik, amelyeket zsidó tv-nek szoktunk nevezni. Tehát a faji okokból üldözöttek, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot, máshol állampolgárságot szereztek, ennek következtében automatikusan elvesztették állampolgárságukat.
1945-ben a II. vh. után született 9590. Korm. rendelet alapján mindazok visszakapták az állampolgárságukat, akik az 1939. évi miatt elveszítették, illetve nem tette lehetővé az állampolgárság visszaszerzését mindazoknak, akik a II. vh. idején részt vettek az embertelen cselekedetekben.
Az 1948. évi XI. tv a második állampolgársági tv. A honosításnak nem volt vagyoni feltételhez kötve, 10 éves távollét sem járt az állampolgár elvesztésével, nem volt ugyan jogegyenlőség férfi/nő között, de külföldivel kötött házasság nem járt automatikusan az állampolgár elvesztésével.
1948. évi LV. tc 1949. február 1.-én lépett hatályba. Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek meghatározása. (kormány, BM) 3 év helyben lakás volt szükséges a státusszerzéshez.
A harmadik állampolgársági tv. az 1957. évi V. tv. volt. Politikai okok miatt még tartalmazta az állampolgárságtól való megfoszthatóság intézményét, de bármely szülő után lehetett születéssel állampolgárságot szerezni, 3 évi Mo-i tartózkodás után honosítással már állampolgárságot lehetett szerezni. 1957. október 1.-én lépett hatályba. Az '56-osok és a többes állampolgárság ellen irányult. - vétek az állampolgári hűség ellen.
1993., LV., tv (1993., október1.-től) {125/1993. XI. 2. korm. r.) a 2001., XXXII., tv módosította (103/2001. VI. 21. korm. r.)
1995-ben született meg a jelenleg hatályos negyedik (LV.) állampolgársági tv. Szigorodtak az állampolgárság-szerzés feltételei, honosítás esetében 8 évre emelték a Mo-i tartózkodás időtartamát, megszűnt az állampolgárságtól való megfosztás jogintézménye.
Állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi egyezmények, szerződések
1948. ENSZ: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: senkit nem állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától megfosztani.
1951-es Genfi Egyezmény
1957. Genfi Egyezmény: menekültek jogi helyzetét rendezi: kedvezményes úton lehet megszerezni Magyarországon az állampolgárságot.
1957. New York-i Egyezmény: férjezett nők állampolgárságával kapcsolatos kérdések.
1961. Bécsi Egyezmény: DT tagjaival kapcsolatos kérdések
Gyermekek Jogairól Szóló Nemzetközi Egyezmény.
Az 1993. évi LV. tv. alapelvei:
1. Nem lehet különbséget tenni magyar állampolgárok közt aszerint, hogy milyen módon keletkezett az állampolgársága.
2. Megvalósítja a család állampolgári egységének elvét, ami azt jelenti, hogy az egy családhoz tartozók azonos állampolgárságot szerezzenek.
3. Könnyítéseket tesz a családtagok számára az állampolgárság megszerzéséhez.
4. Megteremti a férfiak/nők egyenjogúságát: azt mondja ki, ha a megszületett gyermek bármely szülője magyar, a gyermek is magyar állampolgár lesz.
5. Azért, hogy lehetőleg ne legyen senki hontalan, bevezeti a területi alapon (ius soli) történő állampolgárság-szerzést (nálunk a vérségi elv - ius sanguinis - a meghatározó).
6. Megfogalmazza a visszaható hatály tilalmát: állampolgársági ügyeket mindig aszerint a tv. szerint kell elbírálni, amely az állampolgársági esemény megtörténtekor volt hatályban.
7. Magyar állampolgár az, aki a tv. hatályba lépésekor magyar állampolgár volt.
Cél a hontalanság csökkentése. Nem lehet megkülönböztetni a polgárokat a státusszerzés időpontja alapján. Nincs visszaható hatály.