- A liberálkapitalista államok alkotmánya alig lépett túl ezeken a kérdéseken, hiszen abból indult ki, hogy az állam nem avatkozik be a gazdaságba.
- A döntő változást a szociális vagy jóléti államok megjelenése okozta amely abból indult ki, hogy az államnak akár a magángazdaságba való beavatkozással is, biztosítania kell a polgárai részére bizonyos életnívót. Az 1919-es weimari alkotmány külön fejezetet szentelt a gazdasági élet szabályozásának. Itt már arról beszélt, hogy a gazdasági életet szervezni kell, úgy, hogy mindenkinek biztosítva legyen az emberhez méltó élet.
- A II. világháború után hangsúly kapott az a követelmény, hogy a demokratikus elvek érvényesítését nem csupán a közhatalmi rendszerben kell biztosítani, hanem ki kell építeni a munkahelyi demokrácia intézményeit is.
- A szocialista fejlődés során is nagyrészt a tulajdonnal, az állami gazdaságirányítással és az elosztási (szociális) viszonyok rendezésével kapcsolatos alapvetőszabályokat sorolták a gazdasági rendszerre vonatkozónormák közül az alkotmányjogi szabályok közé. A szocialista államfelfogás eleve abból indult ki, hogy az állam alapvető feladata az egész gazdaság irányítása.
Magyarország (a tulajdonformák változása)
1949-es alkotmányban a tulajdoni viszonyokat így szabályozták:
A termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam illetve közületek tulajdonában van. (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, infrastruktúra)
A termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek, azonban a köz érdekeit nem sérthetik.
A munkával szerzett tulajdont az alkotmány elismeri és védi.
1949/XX: a tulajdonviszony alapja a társadalmi tulajdon: állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon (elismeri a magántulajdont is)
Az 1972. évi alkotmányreform a szabályozás alapjait meghagyta, de módosítással: a bérből, fizetésből élők tulajdonformájaként elismeri a személyi tulajdont - korlátozással: egy lakás stb.
Az 1990/XL. alkotmánymódosítás gyökeres változást jelentett: eltörölte a régit és két tulajdonformát, a köztulajdont és a magántulajdont határozta meg. Sajátos vonásuk, hogy egyenrangúak, egyenlő védelem illeti meg mindkét tulajdonformát, mindkettőt megilleti a vállalkozás joga, a gazdasági verseny szabadsága, ami azt jelenti, hogy részt vehetnek bármilyen vállalkozási formában, polgári jogi tevékenységben. Szabadon szerződhetnek, vállalkozhatnak.
A gazdasági viszonyok, azaz a tulajdonviszonyok alkotmányos szabályozását az 1990/XL. tv. tartalmazza. Alapja: a magyar gazdaság piacgazdaság, annak is sajátos formája, a szociális piac. Ez azt jelenti, hogy a piac bizonyos negatív hatásait az állam szociálpolitikai. intézkedésekkel ellensúlyozza, mert a piacgazdaság áruforgalmat, munkaerőt, tőkemozgást valósít meg. 1989-ben ezek a feltételek még nem voltak meg, ezért csak kezdetleges formája került szabályozásra. A törvény a gazdasági viszonyokat vegyes gazdaság formájában szabályozta, ennek alapján határozta meg az alkotmány a tulajdonviszony típusait.
Különbség csak a tulajdonviszony alanyait tekintve van. A magántulajdon alanya a tulajdonos, a köztulajdon alanyai lehetnek:
Állam: tulajdonosi minőségben kezeli a nemzeti vagyont. Hogy mi az állami vagyon, azt az alkotmány fogalmazza meg. Az alkotmány utal arra, hogy a tulajdon tárgyainak körét egy külön törvény fogja taxative meghatározni (vita alapját képezi az állami és önkormányzati tulajdon meghatározásában!). Az állam, mint tulajdonos, a közhatalom gyakorlója, egyes vagyontárgyakra kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik: bankjegykibocsátás monopóliuma, fegyvergyártás joga stb.
Állami vállalat az állam tulajdonában álló vállalatokat jelenti, mivel vállalat nem csak állami tulajdonban lehet. A vállalatok gazdasági társaságokban részt vehetnek, működésüket a gazdasági társasági tv. szabályozza, az állam gazdasági társulásokat alapíthat, képviselheti a magántulajdon mellett az állami tulajdont. Ha az állam tulajdonosi hányada 50 százaléknál nagyobb, akkor állami vállalatról beszélünk. Ebben az esetben együtt jelentkezik a köztulajdon és a magántulajdon.
Szövetkezet: az alkotmány a szövetkezetnél hangsúlyozza: önkéntes alapon jön létre, gazdasági tevékenységet folytató, szövetkezeti forma. Az állam az ilyen szövetkezeteket elismeri, támogatja. Vagyonrész = üzleti tulajdon, szövetkezeti törvény tartalmazza a vagyonrészeket.
Önkormányzati tulajdon: az alkotmány tiszteletben tartja, általános elv: működéséhez megfelelő támogatással, vagyonnal rendelkezik, de nem teljesen elhatároltak az állami és az önkormányzati tulajdon vagyontárgyai. Az állam tiszteletben tartja az önkormányzati tulajdont.
A gazdasági viszonyok alkotmányos szabályozásánál új elemként jelentkezik, hogy nemcsak a tulajdonformát határozza meg, hanem a garanciákat is, azaz biztosítja a tulajdon védelmét.
Garanciák:
1. Biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Korlát csak két vonatkozásban jelentkezik: külföldi személyek tulajdona tekintetében (külterületi ingatlanokat=termőföld nem szerezhetnek - ez a dolgok jelenlegi állása szerint zsebszerződéseket jelenthet, 10 évi birtoklás után elbirtoklás - Ptk. kategória), illetve magyar állampolgár tulajdona termőföldre vonatkozóan: max. 300 ha vagy 6000 aranykorona földet szerezhet.
2. Másik garancia: konkrétan körülírja a magántulajdon kisajátításának szabályait: csak kivételesen, közérdekből, tv. alapján, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében lehet kisajátítani.
3. Elismeri az örökléshez való jogot, nem korlátozza.
Magántulajdon:
Jellemzője, hogy a köztulajdonnal egyenrangú, a tulajdon védelme is egyenlő, a jogosítványa is. Megilleti a vállalkozás joga, működésének kérdéseit a gazdasági társulásról szóló tv. szabályozza vagy az egyéni vállalkozásról szóló tv.: lehet kft., betéti társaság, rt, közkereseti társasági forma stb.
Az alkotmány módosítása után nőtt a magántulajdon köre, a 90-es években több jogszabály (kárpótlásról, privatizációról szóló) foglalkozott vele. A privatizációról szóló tv. az állami tulajdon magántulajdonba adását segítette elő.
A nemzetgazdaság állami irányításának alkotmányos szabályozása Magyarországon:
Hatósági úton történő irányítás
Direkt vagy indirekt irányítás
1949-es alkotmány szerint:
A népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma. A gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg.
Az OGY határozza meg a költségvetést, megállapítja a népgazdasági tervet
A minisztertanács biztosítja a népgazdasági tervek megvalósítását.
A helyi tanács vezeti a helyi tevékenységeket, előkészíti a helyi gazdasági tervezés költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását.
Az 1972-es módosítás után a gazdaságot még mindig a népgazdasági terv határozza meg, az állam irányítja és ellenőrzi a gazdaságot. 1968-tól a gazdasági irányítási rendszer reformjától a konkrét tervutasításos, direkt irányítási rendszert megpróbálják indirekt irányítási rendszerrel felváltani. A népgazdasági terv kötelező ereje csak a gazdasági irányító szervekre és a bankokra terjedt ki.
1989: A gazdaság a tervezés előnyeit felhasználó piacgazdaság.
1990. évi XL. tv elhagyta a tervezésre való utalást.
1990., évi XXX., tv alapján a Pénzügyminisztérium átvette az Országos Tervhivatal feladatkörét.
A hatályos Alkotmány alapján:
Az OGY megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
Az ÁSZ és az OGY pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve pedig ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami vagyon kezelését, az állami vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyon-gyarapító tevékenységét.
Az elosztási viszonyok és a magyar Alkotmány:
A modern államban az állam beavatkozik a társadalmi termelésből származó jövedelmek elosztásába. Különböző szempontokból szabályozza a jövedelmek elsődleges elosztását. A beszedett adók már nem csak az állam működését fedezik, hanem az állam által preferált célok érdekében, illetve szociális szempontokat figyelembe véve újraelosztják.
1989 óta: Cél: a piacgazdaságot megvalósító jogállam kiépítése,
Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, ami megfelel a munkája mennyiségének és minőségének,
A szociális, kulturális, egészségügyi jogok érvényesüléséhez az állam biztosítja a hozzájárulást.
A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.