Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

07. Az 1949. évi Alkotmány és az Alkotmány későbbi módosításai.

Az 1945. évi választások után megszűnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelős magyar minisztérium működött tovább. A Nemzetgyűlés elfogadta a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, a köztársasági kisalkotmányt. A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejeződött ki az 1949. évi (XX. tv.) Alkotmányban, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. (Ez az első átfogó alkotmányreform.) A következőket rögzítette:

  • Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama,
  • Biztosítja a munkásosztály vezető szerepét,
  • Termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam, közületek, szövetkezetek, az olyan magántulajdon, amely a közérdekeket sérti, büntetendő
  • A gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg, szigorú tervutasításos rendszer
  • Államhatalom egységének elvét rögzíti, (csak munkamegosztás van)
  • OGY gyakorolja a népszuverenitásból adódó összes jogot, a parlament megszűnik rendszeresen működni
  • Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el (21 fő), az OGY jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket hozhat (pontosabban tvr-eket), hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
  • Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács (végrehajtó szerv), amely működéséért az OGY-nek felelős,
  • A tanácsrendszer kiépítése 1950-ben történt meg, a helyi tanácsokat az egységes államhatalom helyi szerveinek tekintették,
  • A bírák - formálisan - függetlenek,
  • Centralizált felépítésű ügyészi szervezetet hoztak létre az OGY-nek alárendelve, közigazgatás feletti felügyeleti szerep a cél
  • Alapvető jogok széles körét biztosította - a dolgozók számára,
  • Utalt a dolgozók párjának vezető szerepére.
  • Új típusú ügyészség létrehozása, megszervezése (1953-ra)

1949 után az Alkotmányt többször módosították Jelentősebb állomásai:

  • 1950/IV. tv: a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság közötti szintet, az ítélőszéket megszüntette (megszűnt az addigi négyes tagolás)
  • 1953: bővült a kormány létszáma (+elnökhelyettes és 1. elnökhelyettes, ill. OT elnöke)
  • 1954/VIII tv: átalakul a tanácsrendszer, önkormányzati jelleget kap (II. tanácstörvény)
  • 1957/II. tv: legalizálja a Kádár-kormányt Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnevezéssel, megváltozik a címer, illetve kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról külön tv-nek kell rendelkeznie (új alkotmány).
  • Sommás alkotmánymódosítások: 1970. III. tv. Választójogi novella; 1971. I. tv. III. Tanácstv.
  • 1972/I tv: átfogó módosítás (második alkotmányreform): a Magyar Népköztársaság szocialista állam, bővíti és biztosítja a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat, az állami tulajdonon kívül elismeri a szövetkezeti, magán- és személyi tulajdont.
  • 1983/II. tv.: megszünteti a járásokat, létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot az OGY bizottságaként, ami tulajdonképpen az AB elődjének tekinthető, de nem rendelkezett ugyanazokkal a jogosítványokkal: csak kormányrendeletet és annál alacsonyabb szintű törvényeket vizsgálhatott (az AT létrehozásának oka egy "szalonképesebb" demokratikus arculat mutatása a külföldnek, akkor kerültek haza a koronaékszerek). 5 évig működött
  • 1983. évi III. tv. A választójogról: Országos lista intézménye, lehetőség kettőnél több jelölt állítására
  • 1987/X. tv: Elnöki Tanács nem alkothat tvr-t az OGY hatáskörébe tartozó kérdésekben

1988-tól- új alkotmány előkészítése

1989-ben több alkotmánymódosító törvény is született: tovább csökkent az ET és nőtt az OGY hatásköre (1989. évi I. tv.); felmerült az AB felállításának lehetősége; tv. született az egyesülési és gyülekezési jogról (1989. évi XXXIII. tv.) az európai standardnak megfelelően; az emberi jogok érvényesülését az állam köteles garantálni; sztrájkjog; miniszteri felelősség (1989., évi VIII. tv.), kormány felelőssége; népi kezdeményezés és népszavazás. Végül:

  • 1989. október 23-án hatályba lépett egy teljesen új Alkotmány (harmadik alkotmányreform) a politikai kerekasztal-tárgyalások eredményeként. 1989. évi XXXI. tv. Átfogó alkotmánymódosítás - totális alkotmányrevízió. A következő főbb kérdéseket szabályozta:
    • az államforma jellege: köztársaság. (Eddig négy köztársaság volt: 1. 1848. - 2. 1918. - 3. 1946.02.01. I. tc-kel - 4. 1989.10.23.) Politológiai fogalom, az állami berendezkedésnek az a formája, amelyben az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre választás eredményeként bízzák meg tisztségük ellátásával. Sajátosságai:
      • Közvetlen választás, állampolgárok választójogának gyakorlása
      • Demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amelyet választott képviselői útján gyakorol - független, demokratikus köztársaság.
      • Megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve,
      • Jellemzője a tiszta választási rendszer, ami a vezető szervek közvetlen választását jelenti,
      • Érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság),
      • Elutasítja az erőszakos cselekményeket,
      • Az egypártrendszerrel szemben a pluralizmus, a többpárt-rendszer kinyilvánítása, ennek alkotmányos szabályozása: a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek nem tölthetők be semmilyen párt tagjával (bíró, ügyész, AB, fegyveres testület hivatásos tagja), a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, közreműködhetnek a népakarat kialakításában,

Közhatalmi szervezetrendszer:

  • Hatáskörelvonás tilalma;
  • OGY - törvényhozás szerve;
  • kormány - végrehajtó hatalom + országos hatáskörű szervek;
  • köztársasági elnök, ombudsman - alkotmányos jogok védelme,
  • Állami Számvevőszék - költségvetés ellenőrzésének szerve;
  • bírói függetlenség - garanciák, elnöke nem interpellálható;
  • Alkotmánybíróság - 1990. jan. 1-től 1989. évi XXXII. tv. alapján;
  • ügyészség;
  • önkormányzatok visszaállítása.
  • Piacgazdaság bevezetése,
  • Tulajdonformák egyenjogúsága: köztulajdon elsődlegessége megszűnik, a köz- és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással,
  • Érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása,
  • A törvényhozó szerv az OGY, funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie,
  • Létrejön a köztársasági elnök intézménye, akinek mindkét hatalmi ág irányában van jogosítványa, de egyiket sem veheti át,
  • A nemzetközi és a belső jog kapcsolatában a nemzetközi jog elsődleges,
  • Ténylegesen létrejön az Alkotmánybíróság,
  • Létrejön az állampolgári jogok OGY-i biztosának az intézménye

1990-ben több részleges módosítás is történt (13 alkotmánymódosító törvény született):

  • Kormány összetétele,
  • Tagjait a kormány elnökének javaslatára a KE nevezi ki,
  • Megszűnt a ME-helyettesi és államminiszteri tisztség,
  • Létrejött a tárca nélküli miniszteri tisztség, 1990. évi XXIX. tv. elnevezések
  • A Köztársasági Elnököt az OGY választja 5 évre, - 1990. évi XVI. tv. a Köztársasági Elnököt népszavazással választják 5 évre
  • Bekerült a ME-kel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványok,
  • Változások történtek az OGY szavazási módjában,
  • Megszűntek az alkotmányerejű törvények, demokratikus szocializmus utalás kiiktatása, konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye (1990. évi XL. tv.),
  • Koronás címer, (1990. évi XLIV. tv.)
  • Képviselők mentelmi joga, (1990. évi LIV. tv.)
  • Képviselők jogállása, (1990. évi LV. tv.)
  • Önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása. (1990. évi LXIII. tv.)
  • 1993. évi CVII. tv. az új honvédelmi törvénnyel kapcsolatban

Az 1989. évi alkotmánymódosítás túl gyorsan zajlott, a 90-es részleges módosítások sem oldották fel a helyenként megtalálható ellenmondásokat. Ezért mindegyik párt a 94-es választásokat megelőzően a választási kampányában ígéretet tett az új alkotmány megalkotására, amelynek legfontosabb tartalmi követelményei a következők voltak:

  • Jogállamiság és az alapvető jogok garanciáinak a megerősítése,
  • A kialakult közjogi struktúra lényeges vonásainak megtartása,
  • Bírói függetlenség erősítése, Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozása ,
  • A gazdaság és a közpénz kezelésének alkotmányos szabályozása.

1994-98. Új alkotmány létrehozásának kezdeményezése:

A kormány az igazságügy-minisztert bízta meg az új alkotmány kidolgozásával, aki létrehozott egy Alkotmány-előkészítő Titkárságot, hogy szakértők bevonásával készítse el a koncepciót. Emellett felkérték az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetét a szakmai tevékenység koordinálására. Az OGY-ben is létrejött egy Alkotmány-előkészítő Bizottság, élén az OGY elnökével és frakciónként 4-4 taggal. A folyamatot kétszakaszosra tervezték:

  • előbb a koncepció kidolgozását, a szabályozás elveinek kidolgozását,
  • majd ennek elfogadása után javaslattételt a normaszövegre.

A bizottságon belül a határozat elfogadása 5/6-os többséggel történhetett. Egyúttal ettől az időponttól kezdve alkotmányozási moratóriumot hirdettek, tehát addig, amíg az új alkotmány el nem készült, alkotmánymódosítások végrehajtására sem kerülhetett sor.

A neves szakemberek forrásanyagaiból (Kukorelli István, Kulcsár Kálmán, Sajó András - Független Jogász Fórum, Jogtudományi Intézet) elkészített koncepció több helyen is alternatív megoldásokat tartalmazatott. A vitákat követő záró szavazáson végül is a szükséges 257 szavazat helyett csak 252-en szavazták meg a koncepciót. Némi szünet után elkészült egy módosított koncepció, majd annak alapján egy alkotmánytervezet is, de a beterjesztésére abban a kormányzati ciklusban már nem került sor.

Vitás kérdések, amelyek megakadályozták a koncepció, a szöveg, a normaszöveg elfogadását:

  1. Állam jellege: szociális állam, szociális jogállam, illetve független demokratikus jogállam elnevezést alkalmazzanak-e.
  2. A gazdasági, szociális, kulturális jogok alanyi jogként, tehát bíróság előtt érvényesíthető jogként kerüljenek-e szabályozásra, vagy pedig úgy, hogy ezeknek a megvalósítására csak az állam anyagi erejének megfelelően kerüljön sor. Ha ugyanis alanyi jogként deklarálja az alkotmány, akkor ez bíróság előtt érvényesíthető, az államt ezt köteles biztosítani.
  3. Fontosnak tartották, hogy az Alkotmányba kerüljenek és ne külön tv. szabályozza a demokrácia eszközeit, a népszavazást és a népi kezdeményezést.
  4. Egy- vagy több kamarás OGY legyen-e? A kétkamarás OGY hívei azzal érveltek, hogy jobb törvények születhetnek, megvalósulhat olyan tsd-i csoportok, rétegek érdekképviselete a második kamarában, amelyek az első kamarában nem jutnak érdekképviselethez (vita tárgyát képezte az is, hogy egyáltalán melyek ezek a csoportok, kisebbségek képviselete, gazdasági kamarák stb. képviselete - heterogén, homogén?). Az ellentábor hívei arra hivatkoztak, hogy ott is meg akarják szüntetni a két kamarát, ahol van, mert lassítja a törvényhozást.
  5. Képviselők létszáma: többségi álláspont volt, hogy kevesebb képviselőre van szükség. FIDESZ, FKGP álláspont. FIDESZ, SZDSZ az arányosítást preferálta, hogy többen kerüljenek be listáról a parlamentbe, mint egyéni választó kerületekből.
  6. KE választása, KE jogállása: közvetlenül a nép válassza, rendelkezzék nagyobb hatáskörrel a végrehajtó hatalomban. MSZP álláspontja: ezzel elvész a KE kiegyensúlyozó szerepe.
  7. Nemzetközi jog és belső jog viszonya: nemzetközi jog hogyan érvényesülhet a belső jogban. Monista vagy dualista rendszer alakuljon-e ki, a nemzetközi szerződések megkötésével automatikusan a belső jogrendszer részévé váljék-e a nk.jog, vagy a belső jogrendszer részévé tegyék-e azzal, hogy hazai jogszabályokban kihirdetik. Az nk. jog elsődlegessége egyértelmű volt, ha egyszer csatlakoztunk valamely nk. szerződéshez.
  8. Igazságszolgáltatás szervezetrendszerében egyrészt vitapont volt az OIT létrehozása, amely az im-től átvenné a bírák pályáztatását, kinevezésre szóló javaslattételt stb. vagyis a bírói függetlenség garanciáját jelentené, másrészt a bírói szervezet négyszintűvé tétele a táblabíróságok létrehozásával annak érdekében, hogy az LB-t tehermentesítsék az ítélkező tevékenységtől, s feladata az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás kialakítása legyen.
  9. Az ügyészség az OGY-nek közvetlenül alárendelten működő szervezet maradjon-e, vagy a kormánynak, im-nek alárendelten működjék, s feladatait a bűnüldözés, nyomozás, vádemelés, bv, ezek tv-essége képezzék-e.
  10. Alkotmánybírák választása: maradjon-e a 9 év és egyszer újra választhatók, vagy legyen 12 év, de ne legyenek újra választva.
  11. Az állam területi beosztása is kérdés volt. Maradjanak-e a megyék vagy nagyobb szerepet kapjanak a régiók.
  12. Végül az Alkotmány stabilitása érdekében garanciák beépítése, hogy nehezebbé váljék a megváltoztatás. Variációk: 2 cikluson át tilos változtatni, népszavazáshoz köti az elfogadását, népszavazással lépjen hatályba.

1997 második felében feloldották az alkotmányozási moratóriumot, mert néhány módosítás szükségessé vált:

  • Állami vezetők felelőssége,
  • Népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó alapvető szabályok,
  • Több szintű igazságszolgáltatási rendszer (4), OIT létrehozása.
  • 1997. évi LXIX. tv. népszavazásról, népi kezdeményezésről. Miniszterelnök és a miniszterek felelősségéről, bíróság, ügyészség négyszintűvé tétele: jelenlegi + ítélőtábla; felügyeleti főügyészség létrehozása.
  • 1997. évi XCVIII. tv. OGY-i és helyi önkormányzati választások időpontja. Ügydöntő országos népszavazásról, aláírásgyűjtésről
  • 2001. évi XLII. tv. Honvédelmi Tanács létrehozása rendkívüli állapot esetén
    1. I. fejezet: Általános rendelkezése
    2. II. fejezet: Az Országgyűlés
    3. III. fejezet: A köztársasági elnök
    4. IV. fejezet: Az Alkotmánybíróság
    5. V. fejezet: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
    6. VI. fejezet: Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
    7. VII. fejezet: A kormány
    8. VIII. fejezet: A fegyveres erők és a rendőrség
    9. IX. fejezet: A helyi önkormányzatok
    10. X. fejezet: A bírói szervezet
    11. XI. fejezet: Az ügyészség
    12. XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek
    13. XIII. fejezet: A választások alapelvei
    14. XIV. fejezet: A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
    15. XV. fejezet: Záró rendelkezések
Találatok: 5194