Alapvetően a német-osztrák utas fejlődést követi, de érvényesül a feudális közjog, és római hatás is fellelhető. Az angol fejlődéshez hasonlóan Magyarországon is történeti alkotmányt alkalmaznak, egészen 1949-ig (addig az u.n. ezeréves alkotmányt). A XVIII. Század végén a francia forradalmi alkotmány is hat a magyar alkotmányfejlődésre.
A 13. századtól kezdődően Magyarországon az abszolút jellegű királyi hatalom korlátozott monarchiává alakult.

Feudális közjog:

Az Aranybulla (1222) biztosította a nemesek szabadságjogait, s a fegyveres ellenállás jogát.
A rendi gyűlés egyre inkább szerepet kapott a törvényhozásban, s a 15. századra a törvényeket már a király és az OGY együtt alkotja.
(Werbőczy: Tripartitum-Hármaskönyv/1514: hangsúlyozta a köznemesség jogegyenlőségét.) Közhatalom gyakorlása-rendi monarchia. Rendi gyűlés- szokásjog alapján működik. Kétkamarás, alsó és felsőházból áll.
Szent Korona tan: A Szent Korona a szuverenitás kifejezője. Hatalma a nemzettől származik. A hazalom jelképe. A hatalom birtokosa a király, és a nemzet. A korona már nem az egyháztól származtatott királyi hatalmat jelképezte, hanem a magyar államot: az államhatalom a királyt és a rendeket együtt illeti meg. A király hatalma pedig a nemzettől származik, s hatalmát akkor gyakorolhatja, ha a nemzet az OGY által megkoronázta. A rendi alkotmányosságért folytatott harc egyben a nemzeti függetlenségért folytatott harc is volt. Az alkotmány és az ország törvényei voltak azok, amelyek megakadályozták a Habsburg-házat abban, hogy tartományává tegye Magyarországot is.
A vármegyei nemesi önkormányzatok évszázadokon keresztül nemzeti ellensúlyt képeztek, az alkotmány védőbástyái voltak az abszolutizáló törekvésekkel szemben.

Rendi alkotmányosság korszaka:

Habsburg abszolutizmus: A közjog fejlődése stagnál. 1608. I. tc: az OGY kétkamarás, összehívandó. Nádor választása. Magyar-osztrák szervek között hatáskör megosztás. Az Erdélyi fejedelemségben a közjogi szabályok szokásjog alapján érvényesülnek. 4 egyház, és a fejedelemválasztás szabályai. Mária Terézia: 1741: sarkalatos törvények.
A rendi alkotmányosság korszaka 1790-től kezdődik (és 1848-ig tart), az akkori törvényekben a francia forradalom hatása jelenik meg, s akkor jelenik meg a mai értelemben vett alkotmány fogalma. (1790/91-es OGY) Ekkor törvényekben kimondják, hogy
Magyarország önálló, független állam, amelynek saját alkotmánya van,
Rendelkeztek a törvényhozó/végrehajtó hatalom gyakorlásáról, rendi keretek között megteremtették a hatalommegosztás elvét (még nem választják szét őket) X., XII. tc.
Rögzítették, hogy a király pátensekkel nem kormányozhat,
Hadiadót, hadisegélyt csak a törvényhozó szerv hozzájárulásával vethet ki,
Kimondták, hogy az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján történhet. Bírói függetlenség elve.
Schwartzer: 1787-Magyar alaptörvények
Vérszerződés
Aranybulla
Werbőczi: nemesség sarkalatos törvényei
Protestáns vallás: Bécsi, Linzi békeszerződések 1608, 1646

Koronázási hitlevelek

1825: reformországgyűlés-rendi alkotmány: 800 éves alkotmány
1827 III. tc. az ország alaptörvénye-1791-es törvény jelentőssége
1836 III. tc. Magyar nyelv használata
A polgári alkotmányfejlődés korszaka 1848-ban kezdődött- Államszervezeti törvények: (1848-as márciusi törvények-hasonló a belga alkotmányhoz) megszűnt a rendi képviselet, az alsóház általános választójogon alapuló népképviseletté alakult (cenzusok!) (V.tc.). A király a végrehajtó hatalmat a független magyar felelős minisztérium útján gyakorolta (III.tc.). Évenkénti országgyűlés Pesten (IV. tc.). Alapjogok: Megszűnt a hűbéri függőség, megteremtődött a honpolgári jogegyenlőség, tanszabadság, kiemelkedő volt az ősiség eltörlése, a jobbágyfelszabadítás, a sajtószabadság, vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselésről szóló törvények.
Az 1849. április14-ei trónfosztást követően felmerült egy kartális alkotmány kidolgozása és a köztársasági államforma bevezetése is.
1849-Olmützi alkotmány => 1867-ig visszarendeződés 1867. XII. tc. => a közjogi törvények polgári állam kiépítését segítik. Kiépítették a polgári alkotmányosság garanciáit: bírói hatalom, bírói függetlenség, önkormányzatok. A kiegyezés után, a dualista államszövetségi rendszerben visszatértek az 1848-as alkotmányos monarchiát intézményesítő történeti alkotmányhoz.

Bírósági szervezet: Királyi Tábla, Ítélőtábla, Törvényszékek, Járásbíróságok.

Az I. vh. után IV. Károly lemondott az államügyek vitelében való részvételéről. (1918.XI.13.)
1918. október 28. Polgári demokratikus forradalom. Nemzeti Tanács megalakulása. Elnöke Károlyi Mihály, népkormányt hoz létre. A Nemzeti Tanács 1918. november 16-ai néphatározatában kimondta, hogy Magyarország független népköztársaság. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása.
1919. március 21-én a Forradalmi Kormányzótanács proklamálta a Tanácsköztársaság létrejöttét. Árpilis 2.-a ideiglenes alkotmány. A szovjet típusú államrendszer alapelemeit a június 23-án elfogadott alkotmány szabályozta, ami június 29.-én lépett hatályba. SZU mintára tanácsok létrehozása. SZTOGY, SZKIB, Forradalmi Kormányzó Tanács. 1919. április, XXV. számú Forradalmi Kormányzó Tanácsi határozat létrehozása, a választásokra vonatkozóan. Egyháziak kizárása a választásokból. Hatalom egységessége. 4 nemzetiségi törvény megalkotása.
A Tanácsköztársaság bukása után visszatértek a polgári történeti alkotmányhoz, Ausztriával megszakadt az államjogi kapcsolat. Jogfolytonosság, a polgári demokratikus intézmények helyreállítása. Horthy-korszak: 1921. évi I. tc. - kormányzói tisztség. 1944-ig a kormányzói hatalom korlátozott, majd félprezidenciálissá alakul át. Korlátozzák a választó- és gyülekezési jogot. A sajtóperekben megszűnik az esküdtbíráskodás. Az államforma monarchikus (1921:47.tc.), de az államfői jogokat a kormányzó gyakorolta-kimondja a törvény a Habsburg-ház trónfosztását. Hatályon kívül helyezi a Pragmatica Sanctio I&II. rendeletét. Magyarország államformája 1945-ig király nélküli királyság volt. 1939. II. tc. háborús készülődés, szabadságjogok korlátozása. 1944. évi X. tc. nemzetvezetői funkció bevezetése, megszűnik a parlamentáris rendszer.

1944 december 21.-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az állami szuverenitás letéteményesének nyilvánította magát, Ideiglenes Nemzeti Kormányt választott, s az államfői jogokat a Nemzetgyűlés Elnökségére ruházta. 1945 januárjától az államfői jogokat a Nemzeti Főtanács látta el. A nemzetgyűlés képviselőit a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok tagjai adták. Az államvezetés fő szervei: Politikai bizottság, Ideiglenes Nemzeti Kormány és a Nemzeti Főtanács. A Nemzeti Függetlenségi Tanács v. Főtanács 3 tagú testületi szerv, az államfői feladatokat látta el. Tagjai: a PB elnőke + Ideiglenes Nemzeti Kormány Elnöke + Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöke.
1945. Szeptember: választások az 1945. évi VIII. tc., a választójogi törvény alapján novemberre tűzik ki. Budapest: Az FKgP győz 57%-kal. Koalíciós kormány: FKgP + NPP.
Az 1945. évi választások után megszűnt a Kormány ideiglenes jellege, s mint felelős magyar minisztérium működött tovább.
Döntő változást jelentett, amikor a Nemzetgyűlés elfogadta a Magyarország. államformájáról szóló 1946. évi I. tc-et, a köztársasági kisalkotmányt, a csonka alkotmányt 1946. január 31.-én. Eszerint:

• Az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép,
• Magyarország köztársaság,
• Államhatalmi ágak elválasztása,
• A parlament feloszlatása csak az OGY kezdeményezésére lehetséges
• Végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolja, hatalma gyenge,
• Köztársasági Elnök választása 2/3-os többséggel, illetve közfelkiáltással 4 évre
• A bíróságok a köztársaság nevében gyakorolják a bírói hatalmat, a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki,
• Biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait.
• A kormány tagjai felelősek a parlamentnek

1946-Államrend és köztársaság védelméről szóló törvény. X. tv. Az állampolgárok védelméről Főudvarnagyi bíróság megszüntetése.
1947-Feudális kiváltságok megszüntetése. Egyházak egyenjogúsága.
Az FKgP gyűjtőpárt szerepe megszűnik. 1947-kékcédulás választások. Koalíció megmarad, a kommunisták fölénybe kerülnek.
1948-A fordulat éve MKP+SZDP→MDP. A többi pártot ellehetetlenítik.
1949. Tavasza: Magyar Függetlenségi Népfront tömörülés. Cél-proletárdiktatúra, munkás+paraszt hatalom, szocializmus építése. Alkotmány szükségessége. Az 1949.-es választásokon csak az MFN jelöltjei indulhattak. Augusztus-alkotmány elfogadása.

Gazdasági változások: 1946. augusztus 1. Forint; 1947. Első 3 éves terv => tervhivatal, Népgazdasági Tanács; 1948-TSZ-esítés kezdete.

A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejeződött ki az 1949. évi (XX.tv.) Alkotmányban is, amely az 1936. évi buharini alkotmány mintájára készült. Tartalma:
Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama,
Termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam közületek, szövetkezetek,
A gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg,
Államhatalom egységének elve: OGY gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot,
Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az OGY jogkörét is gyakorolhatja, törvényeket, hozhat, hatályon kívül helyezhet stb., az Alkotmányt nem változtathatja meg,
Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács, amely működéséért az OGY-nek felelős.