A 17. század elejétől foglalkoztak kutatók az államhatalom gyakorlásának rendjére vonatkozó joganyagok rendszerezett leírásával, összefoglalásával - rendszerint az uralkodó "megrendelésére", a királyi udvar használatára. Ezek jelentős mértékben járultak hozzá az alkotmányjog-tudomány fejlődéséhez.
- Első ilyen összefoglaló mű Johannes Limnaeus nevéhez fűződik (1629-1633) és a német-római birodalom közjogát tárgyalta. Később Angliában is Franciaországban is megjelentek hasonló munkák.
- Később nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi összehasonlítás, a gyakorlat és a fejlesztés követelményeinek felvázolása.
- Az első magyar közjogot leíró tanulmány külföldön jelent meg, Artner Guilielmus (Vilmos) munkája nyomán, Tübingben (1624).
- Magyarországon - de még nem magyar nyelven - Pancratz Mihály közjoggal foglalkozó munkája 1668-ban került kiadásra.
- A latin és német nyelvű kiadványok után 1846-ban került sor magyar nyelvű közjogi művek publikálására: Beöthy Zsigmond: Elemi magyar közjog, Miskolczy Károly: Magyarország közjoga c. tanulmányok.
A szabadságharc idején a feudális magyar közjog intézményrendszere átalakult. Addig a központosított kormányzás a rendi, megyei közigazgatással kötődött össze, a megyei önkormányzat, mint végrehajtó szervezet engedelmesen teljesítette Bécs rendelkezéseit, hogy ezzel megőrizze előjogait. Az első felelős minisztérium felállásáig magyar központi kormányhatóságok nem működtek, a megyék felett nem volt országos közigazgatás, de alatta sem volt meg a községi közigazgatás. A szabadságharc bukása miatt a polgári szellemű közjog fejlődése csak a kiegyezés után indulhatott meg. Ezt követően több tanulmány, tankönyv jelent meg.
Jelentősebbek:
- Récsi Emil, Korbuly Imre, Nagy Ernő munái a 19. században.
- 1918-1945 között: Tomcsányi Móric, Kmety Károly, Egyed István.
- 1945 után:
- Beér János, Kovács István, Szamel Lajos: Magyar Alkotmányjog
- Kovács István: Magyar államjog I-II.
- Kukorelli István és Schmidt Péter szerkesztésében: Az alkotmányosság alapjai
- Mezei Barna szerkesztésében: Magyar alkotmánytörténet - 1996. Osiris Kiadó
- Kukorelli István szerkesztésében: Alkotmánytan, amely 1997-ben az Osiris Kiadó gondozásában a negyedik kiadását érte meg
Európában a 17. sz. óta a közjog-államjog-alkotmányjog oktatása a jogi-közigazgatási oktatás szerves része volt. Az angolszász országokban később önállósodott.
A németországi Ingolstadtban került sor az első önálló közjogi tanszék felállítására 1636-ban.
Alkotmányjogi tanszék elnevezéssel Párizsban 1834-ben alakult meg az első tanszék.
Magyarországon a közjogi kutatás és oktatás bázisai az egyetemek és a jogakadémiák volt.
- Az első egyetemi jogi fakultást 1667-ben Nagyszombaton alapították.
- 1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre helyezték át.
- 1844-től az oktatás magyar nyelven folyt.
- 1868-ban megalakult az első magyar közjogi és közigazgatási jogi tanszék.
- 1872-től más városokban is létrejöttek jogi fakultások. Először Kolozsvárott.
- 1945 után az államjog a közigazgatási felsőoktatás szerves részét alkotja.
A közjog, államjog, alkotmányjog a jogi, majd a közgazdasági, politikai, rendőrtiszti és közigazgatási felsőoktatás szerves részét alkotja magyarországon.