A külgazdasági kapcsolatok területén az állami érdekérvényesítés, a piaci kapcsolatokba történő beavatkozás alapját és stratégiai rendező elvét a külgazdasági politika képviseli.

A külgazdasági politika magában foglalja azokat a célokat, elveket, ezek megvalósítását szolgáló eszköz-és intézményrendszert, amelyek meghatározzák a kormányzat árúk, szolgáltatások, tőke és munkaerő nemzetközi áramlásával kapcsolatos tevékenységét, magatartását.
Az egyes országok érdekösszeütközései elsősorban a külgazdasági kapcsolatokban jelennek meg.

A versenyképesebb, fejlettebb országok érdeke az inputok, outputok, tőke szabad áramlása, a szabad kereskedelem, a liberalizált piacok működése.
A gyengébb partnerek a hazai piac, termelők, munkahelyek védelmét szorgalmaznák, azaz protekcionista külgazdasági politikát folytatnának.
A szabályozás legfrekventáltabb területe még ma is a külkereskedelem szabályozása.

A külkereskedelem állami befolyásolásának eszközei lehetnek autonóm eredetűek, ha egyoldalú állami intézkedésekkel hívták létre az adott rendelkezést (pl. egyes árúk behozatalának időleges tilalma)

Szerződéses eredetű a szabályozás, ha nemzetközi megegyezéssel alakult ki, mint pl. a WTO keretében megvalósított vámcsökkentő intézkedések

Protekcionistának tekintendő minden olyan szabályozás, importkorlátozás, exportösztönzés, amely a hazai piacot védi, a hazai termelést részesíti előnyben

Diszkriminatív a szabályozás, ha egyes országokat, vagy más piaci szereplőket egymással szemben hátrányosan megkülönböztet.

Normatív, ha minden egyes piaci, üzleti eseményre egyaránt érvényes. Differenciált, ha pl. országcsoportonként más és más a szabály .

Egyedi, ha az adott helyzetre különleges, máshol nem alkalmazott eljárásokat alkalmaznak.

A szabályozás technikája lehet adminisztratív,vagy közvetlen, amikor tiltásról, vagy utasításról van szó (importengedély visszavonása, mennyiségi korlátozások, egészségügyi előírások, szabványok), Indirekt, vagy közvetett a szabályozás, ha piaci eszközökkel, a nyereség, vagy a költségek befolyásolása révén fejti ki hatását.

A külkereskedelem állami befolyásolásának eszközrendszere

1. Adminisztratív eszközök 2. Piaci szabályozó eszközök 
Engedélyezési rendszerek, kvóták, kontingensek, piacvédelmi intézkedések Exportra ható eszközök:
termelési és exportszubvenciók, adókedvezmények, hitelkedvezmények,  kollektív exportösztönzés,
Importra ható eszközök:
vámok, illetékek, importletét
Exportra és importra ható eszközök:
árak befolyásolása, árfolyam-politika,adórendszer