Stratégia:

A küzdelem megtervezésének a tudománya.
A vállalat stratégiája olyan írásban rögzített koncepció, amely tartalmazza a vállalat hosszú távú terveit, céljait és ezek elérési eszközeit.

Stratégia kidolgozás oka:

  • változó környezet
  • az erőforrások szűkössége

Stratégia jelentősége:

  • segíti a környezeti alkalmazkodást
  • segíti az erőforrások elosztását
  • irányt mutat a vezetésnek.

Stratégia kialakítási módjai:

  1. Tervező típusú: / legfejlettebb /, erős nagyvállalat készíti, ahol a piac prognosztizálható, folyamatosan tervezik a stratégiát.
  2. Vállalkozási típusú: az élre törő vállalatok stratégiája, keresik az új lehetőségeket, nagy lépések, nagy kockázat, helyzettől függő döntések.
  3. Adaptív típusú: a vállalat a pozíciótartásra törekszik, általában bonyolult környezetben kis lépésekben halad, azaz válaszol a kihívásokra.

A stratégia szintjei:

  1. Vállalati szintű
  2. Üzletági szintű / üzleti egységek, nyereségközpontok vagy profit rendszerek, divízió /, olyan elkülönült alapegység (terület vagy termék), ami a vállalatból kiszakítva képes lenne önállóan működni.
  3. Funkcionális egységek szintje (költség központok, cost centerek), ezek a végrehajtó egységek például: anyaggazdálkodás.

Stratégia fajtái:

  1. Költség vezető stratégia: alacsony árakkal próbál a piacon nagy részesedésre szert tenni
  2. Megkülönböztető stratégia: termékek egyedi jellemzője
  3. Koncentráló stratégia: fogyasztói igényekhez próbál alkalmazkodni

A tervezés szakaszai:

  1. Helyzetelemzés
  2. Stratégiai cél kitűzése
  3. Lehetséges megoldási utak, azaz alternatívák kidolgozása
  4. Döntés vagy választás, azaz a stratégia elfogadása
  5. A stratégia végrehatása, ellenőrzés, visszacsatolás

Stratégia kidolgozása során:

  1. Küldetés tisztázása: a profit célt konkretizálja, azaz milyen fogyasztói igényt akar kielégíteni a vállalat és hogyan.
  2. Fontos versenyhelyzet vizsgálata: cél a versenyelőny feltárása
    1. Vizsgálati módszer: vállalati szinten kiterjed valamennyi szereplőre (vevő, versenytárs, szállító), SWOT elemzés (Gyelv – gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek), további módszer lehet: a csoportos döntési technikák alkalmazása, Brainstirming- ötletroham, Delphi.
    2. Üzletági szinten: úgynevezett portfolió elemzésen alapul.

BCG mátrix vizsgálati szempont: piaci részesedés (a versenytárshoz viszonyított részesedés), a minősítés lehet alacsony és lehet

Kérdőjelek: magas növekedés, a részesedés alacsony! Ígéretes termék, sok pénz a felemelkedéshez:

  1. támogatni, hogy sztár legyen
  2. lesüllyeszteni
  3. félretenni, továbbfejleszteni

Sztárok:

  • magasan nő az igény „én” vagyok a piacvezető
  • további támogatást kell adni.

Fejős tehenek:

  • magas a részesedés, de a vonzerő csökken, kiöregedett sztárok
  • tartani, amíg profitot hoz
  • aratás, leszedni a hasznot

Döglött kutya:

  • semmire sem jó termék
  • meg kell szüntetni.

Egy normális termék mindegyiket átéli.
A módszernek azaz előnye, ami a hátránya, mert nagyon egyszerű

  • GE Mekinsey mátrix: minden fontos tényezőt képes vizsgálni, ezeket a tényezőket kritikus tényezőknek nevezzük:
    1. belső helyzettel kapcsolatos, ez az évi versenyképességemet határozza meg.
    2. külső kritikus tényezők, a piaci vonzerőt határozzák meg.

A kiválasztott tényezőket 1-5-ig osztályozzuk, majd az osztályzatokat átlagoljuk, az átlag alapján értékeljük a terméket.

  • alacsony: 1-2,33
  • közepes: 2,34-3,67
  • magas: 3,68-5

Előnye: sok tényezőt képes figyelembe venni.
Gond: rossz a tényező kiválasztása, helytelen osztályozás, tényezők súlyozása.
Mindkét módszer segíti a döntéseket, viszont a bővítéshez nem ad információt, mivel a meglévő termék struktúrával dolgozik.
A stratégiában fontos feladat a szinergia: különböző stratégiák összehangolása és így a legjobb hatást érhesse el

Nemzetközi vállalatok stratégiája:

A vállalatok erősségére épít.

  1. Magas technológiai színvonal: termékexportra épít
  2. Átlagos technológiai színvonal: a technológia egyszeri eladásából magas profit.
  3. Magas vezetési szint: adódó lehetőségek kihasználása
  4. Az erőforrások eltérő árkülönbözeténél a termelés telepítése, azaz a működő tőke export, oda viszem a terméket, ahol olcsóbb.

Stratégiai szövetségek:

a vállalatok közötti hosszú távú megegyezések

  1. Horizontális: az azonos piacon lévő vállalatok (versenytársak) megegyezése.
  2. Vertikális: az azonos termelési ill. elosztási láncban lévők szövetsége, csökken az erőforrás függőség, információáramlást segíti.
  3. Vegyes: 1-1 probléma megoldására jön létre, bárki tagja lehet.

A stratégia végrehajtása: A vezetés feladatai:

  1. Az erőforrások szétosztása
  2. A megfelelő szervezeti, vezetési rendszer
  3. A vállalati kultúra fejlesztése
  4. A stratégiai és az operatív vezetés közötti összhang
  5. Az ellenőrzés, visszacsatolás, vizsgálni kell a zavar okait.
    • részterület zavar
    • egész vállalatra kiterjedő zavar
    • egész gazdaságra kiterjedő zavar