A vezetői tevékenységek részterületei:

1. tervezés: a szervezet fejlődésben és működésében a megalapozott előrelátás biztosítását szolgálja.
2. szervezés: a vállalat eredményes működéséhez olyan szervezeti struktúra, vezetési rendszer kialakítására van szükség, mely a szervezeti célok, illetve az ezeket konkretizáló tervek megvalósítását a legjobban szolgálják.
3. emberek közvetlen irányítása: közvetlen, személyes kapcsolat a beosztottakkal.
4. koordináció: a belső szervezeti egységek  céljainak és tevékenységeinek összehangolása a szervezet céljainak érdekében.
5. ellenőrzés: a vezetésnek rendszeresen vizsgálni kell, hogy az egész szervezet és dolgozói úgy tevékenykednek-e, hogy a kitűzött célokat elérjék.

Leggyakoribb munkaszervezet típusok:

1. Vállalkozói (lineáris) szervezet
   
   • egyvonalas szervezeti forma klasszikus példája
   • Előnyei: könnyen áttekinthető, alacsony költségű, az alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek.
   • Hátrányai: nem eléggé rugalmas, hiányzó specializáció növeli a felső szint leterheltségét, kommunikáció csak a szolgálati utakon keresztül történhet, nehézkes a horizontális koordináció.
   • Családi és kisvállalkozások
2. Funkcionális szervezet
   
   • Egydimenziós, többvonalas szervezet
   • Elsődleges munkamegosztás funkciók szerint
   • Hatáskörök: döntési jogkörök centralizáltak
   • Erőteljes szabályozottság
   • Hatékony működés feltételei: stabil piaci és tudományos-technikai, technológiai környezet, áttekinthető termelési tevékenység, nem túl széles termékskála
   • Előnyei: a specializáció a termelékenység növekedését és az egységköltség csökkentését eredményezi, a folyamatok szabályozottsága csökkentheti a koordináció költségeit, a vállalati stratégia kialakítása egyszerű és olcsó.
   • Hátrányai: növekvő diverzifikációnál az anyagi és információs kapcsolatok nehezen áttekinthetőek, megváltozott környezethez való nehéz alkalmazkodás, felesleges mennyiségi és minőségi feleslegek, centralizált döntési jogkör nem mindig képes koordinálni.
3. Divizionális szervezet
   
   • Vállalati méretek növekedésénél, erőteljes termelési és termékdiverzifikációnál, növekvő internnacionalizálódás.
   • Hatékony működés feltételei: széles termékskála, heterogén termékek, termékcsaládok kialakításának lehetősége, viszonylag dinamikus környezet.
   • Munkamegosztás: tárgyi elvű: termékek, vevők, régiók szerinti divíziók, funkcionális irányító, ellenőrző, szolgáltató.
   • Hatáskörmegosztás: döntések decentralizáltak a központi divíziók viszonylatában, divíziókon belül centralizáltak a döntések.
   • Koordináció: operatív horizontális kapcsolat nem jellemző, utasítás jellemző. Vertikális koordináció minimális, technokratikus eszközökkel koordinál.
   • Előnyök: stratégiai – operatív feladatok szétválaszthatók, vállalati és divíziócélok közötti kapcsolat megteremthető, erőteljes piaci orientáció, rekeszelő hatás, alacsony horizontális koordinációs költségek, teljesítményre ösztönző felelősségi és érdekeltségi rendszer, változó piachoz jól alkalmazkodó forma, piaci változások csak egyes divíziókat érintenek.
   • Hátrányok: divíziók egoizmusa, decentralizálóval járó létszámnövekedés, párhuzamos funkciók léte.
4. Mátrix-szervezet
   
   • Hatékony működés feltételei: dinamikus, heterogén környezet, komplex, magas újdonságú, nagy rizikótartalmú feladatok, tárgyi elvű munkamegosztás léte, fejlett kommunikációs készség
   • Munkamegosztás: funkcionális és tárgyi elvű egyszerre van jelen: nincs erőteljes szabályozottság, többdimenzionális.
   • Hatáskörmegosztás: a két dimenzió vezetői együtt döntenek, azonos kompetenciával rendelkeznek, döntési centralizáció többvonalas irányítás mellett, alacsony fokú formalizáltság.
   • Koordináció: jelentős szerepűek a személyorientált koordinációs eszközök, horizontális és vertikális koordináció strukturális megoldás révén biztosított.
   • Előnyei: adaptív, innovatív, szervezeti tagokat nagyobb teljesítményre ösztönzi, más struktúratípuson belül is létrehozható (mikromátrix), új vezetési kultúra kialakulását teszi lehetővé tanulási folyamat révén.
   • Hátrányai: vezetők rivalizálásai, túlhajtott csoportmunka, döntések elhárítása, felelősségvállalástól való tartózkodás, összeomlás veszélye krízishelyzetekben.
5. Konszern és holding típusú szervezet
   Vállalat csoportosulás, melynek jogilag önálló tagjai az együttes piaci fellépés (cél), a fejlesztési források racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, és az összehangolt termék- és technológiapolitika érdekében közösen tevékenykednek. Egy tőkekoncentráció megjelenési formája, ahol alá- és fölérendeltségi viszony alakul ki.