Nemzetközi gyakorlat szerint szükség van az adózási folyamat átfogó törvényi szabályozására (Mo: Art: kódex jellegű szabályozás)
I. Mögöttes szabályok:
- a) 1957. IV.tv Államigazgatási eljárás általános szabályai: alkalmazandó: ha az Art, vagy az adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik
- b) Bírósági végrehajtásról szóló tv (Vht III-IV. fejezet): ha az adóhatóság végrehajtási cselekményekat foganatosít és nincs más rendelkezés pl: ingó végrahajtás, végrehajtás pénztintézetnél kezelt összegre
- c) !!az Art normáival szemben mindig elsőbbségük van az egyes spesciális adótv-eknek!! (de ezek nem tekinthetők mögöttes szabályoknak)
- d) nemzetközi jogi normák: az Art deklarálja ezek elsőbbségét, különösen a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények szabályainak van jelentősége
II. Az adózási folyamat jogi szabályozása:
- elvek: érvényesíthetôség, igazságosság, egyszerűség
- egységes szabályozáshoz szükséges, hogy átláthatóvá tegyék a követendô magatartásokat, kiküszöböljék a inkonzisztencia veszélyét
- az Art: adózási folyamat kódex jellegű szabályozása, néhány közös szabállyal
III. Adózási folyamat szakaszai:
1987-88-as adóreformmal az adózási szabályokban kétirányú változás történt
- a, az önadózás miatt az adózási folyamat tipikusan adóhatósági beavatkozás nélkül valósul
meg / az adó és az adóelőleg levonása is így valósul meg, és hasonló az adóbeszedés is, mert
ott sem az adóhatósággal érintkezik pl: az idegenforgalmi adó alanya/ - b, érdemi kérdésekben megnyílt a bírói felülvizsgálat lehetősége
Szakaszok:
megkülönböztethetünk:
- a) esetleges és
- b) szükségszerű szakaszokat
1. önadózás- jogkövetési szakasz /adózó pl: munkáltató vagy adóalany cselekszik/
Cselekmények:
- a, bejelentkezés
- b, nyilvántartás, könyvvezetés, bizonylatkiállítás
- c, adómegállapítás és előlegfizetés
- a szakasz egyes adózóknál már az adatszolgáltatással és adófizetéssel le is zárulhat
- e szakaszban az államigazgatás tevékenyxsége mellőzhetetlen, de csak regisztratív jellegű (nyilvántartásba vétel, feldolgozás, rögzítés, esetleges visszaigénylések teljesítése)
- kivetéssel megállapított adók esetén hiányzik a külön bejelentés, hiszen az a bevallással együtt teljesül
2. Pénzügyi ellenőrzés:
- nem szükségszerű rész folyamat és teljeskörű teljesítése lehetetlen
az Áe. szerint ez is államigazgatási ügy, de az adóhatóság cselekménye - szűkebb értelemben - nem irányul - állig aktus kibocsájtására
!!Ellenőrzés!!:
- az Art nem tekinti az eljárás részének, főleg a határidők számítása miatt nem, ezzel szemben az Áe. szerint állig ügy, mert hatósági ellenőrzés történik.
- ( Tehát, bár államigazgatási eljárásról van szó, mégsem keletkeztet autómatikusan adóigazgatási eljárást. Ha a jogsértés megállapítható, akkor megindítják az adóigazgatási eljárást)
- !! Vigyázz az ellenőrzést adóigazgatási eljárásban is le lehet folytatni pl: ha az ellenőrzés utólagos adómegállasra irányul
3. Adóigazgatási eljárás:
- határozathozatallal végződik
- indulhat:
- a) hivatalból pl: jogsértést állapítottak meg ellenőrzés során
- b) kérelemre pl: disszidens kérelmére
- c) bejelentésre
- d) bevallásra
- adókivetés és kiszabás esetén az eljárás nélkülözhetetlen, hiszen az adómegállapítás határozattal történik ( főkötelezettség nem teljesíthertő enélkül), de nem a folyamat egésze zajlik
4. Közigazgatási per: esetleges szakasz, nem része az állig eljárásnak
- az adóhatóság II.fokú, jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére
- a) megváltoztathatja
- b) hatályon kívül helyezhet
- c) az adóhatóságot új eljárásra utasíthatja
IV. Adózási alapfogalmak:
1) adózás: (kettős fogalom)
- egyrészt az adójogi normákban elôírt jogviszonyokban tanúsítandó magatartások összessége
- másrészt a törvényekben meghatározott jogok és kötelezettségek összessége /mind az adóeljárásban, mind azon kívül/
Vonatkozik:
- a) adók és költségvetési támogatások
- b) adózók és más személyek és adóhatóság
- tágabb fogalom az adóeljárásnál, jelentôs része eljáráson kívül zajlik
- Art fogalma szerint (3.§) adókra költségvetési támogatásokra, és ezekkel összefüggô eljárásokra vonatkozó tevékenység
- ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenôrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik
- nemcsak az adózó, hanem az adóhatóság magatartásait is meghatározza (az adóztatás speciálisan az adóhatóság tevékenységét fogja át)
2) adóztatás:
Adóhatóság tevékenysége
3) adóeljárás:
Az anyagi jogi normák realizálódásának keretei
- tipikus megvalósulási formája:
- a) önkéntes jogkövetéssel
- b) az államigazgatási szervek közreműködése nélkül -azaz adóigazgatási eljárás nélkül
4) adóigazgatási eljárás (Art 8. fejezet):
- az adóhatóságnak az adóügyben közvetlen kapcsolatba kerül az adózóval, konkrét eljárási jogviszony is létesül - azaz az adóügyben
- megvalósulhat:
- a) kérelemre
- b) hivatalból
!! Vigyázz nem tévesztendő az adóeljárással, ami az egész realizálódási folyamatot átfogja!!
5) adóügy:
Adóval, költségvetési támogatással összefüggô hatósági ügy (kizárólag a hatósági eljárási szaklaszban értelmezhető)
6) adóigazgatás:
Tágabb tevékenységi kör, mint az ellenőrzés és az adóigazgatási eljárás, ugyanis a hatósági jogalkalmazó tevékenységnél tágabb szervezô, nyilvántartó, finanszírozó és egyéb tevékenységét is átfogja