Az adójog:

Az adókat szabályzó anyagi és eljárási normák összessége, valamint a normák alapján keletkező jogviszonyok

  • adójog se normaként, sem pedig jogviszonyként nem azonosítható a materiális adóviszonyokkal és az adópolititkával sem   

Az adójogi normarendszer sajátosságai:

  1. az adózással összefüggő életviszonyokat viszonylag összefüggő, homogén jogterület - az adójog - közvetiti ↔ a tulajdonnal, ahol polg.j, állig, szöv.jog
  2. nemcsak anyagi, hanem eljárási normák is
    kódex rögzíti mind az adóalany, mind az adóhatóság jogait és kötelelzettségeit
  3. a jogi szabályozás, már önmagában is állami beavatkozást jelent, az adózó autonómiájának közvetett korlátozásával
  4. nemcsak konfliktusfeloldó - mint pl: kötelmi jog kártérítés - hanem konfliktuskeletkeztető is egyben

Adójog és közjog:

  •    korai polgári társadalmakban  közjogba tartozott, közérdekből szabályozták
  •    de a magánszférára hocs volt a civil társaatott, kapdalom és az állam között

Hatalmi elem jellemezte, ami nem mindig tükröződött a jogi transzformáció során alá-fölé rendeltségi viszonyt hozott létre 

Adójog és magánjog:

Adójog:

  • az adóztató közhatalom és az adófizető vertikális viszonyát rendezi
  • meghatározza az adófizetés körülményeit: feltétetleit, kvantitatív jellemzőit
  • a verikális viszony mellett az adózók között horizontális kapcsolatok jönnek létre
  • elismeri és védi az életviszonyok meghatározott részét
  • meghatározott viszonyokat maga a norma hoz létre
  • az adózó gazdasági autonómiáját korlátozza
  • nincs önálló értékrendszere, csak a jogredszer más elemeivel együtt ítélhető meg
  • a normák nem érvényesülnek önmagukban, a jogalkalmazó szervek nem csupán az adótörvényeket alkalmazzák 

Magánjog:

  • a felek elhatározásának van szerepe elsődlegesen a jogviszonyokban, nem pedig az állami akaratkifejejzésnek,Pl: a felek eltérhetnek a szerződésbe foglalt rendelkezésektől, ha azt egyező akarattal teszik, feltéve, ha a jogszabály nem tiltja az eltérést
  • amíg a felek közt nincs konfliktus, addig az ügyleteknél másodlagos a jog szerepe
  • jogi norma funkciója: jogvita feloldása
  • Ptk szabályok ált. diszpozitívak
  • ritkán szabályoznak nemlétező viszonyokat
  • a normák nem stabilak, lassú jogfejlesztés eredményeit foglalják össze