A költségvetési (a,) és adóviszonyok (b,)  összefüggései:

  1. közterhek forrása és teherviselésük : 
    • a, a költségvetési viszonyok szempontjából érdektelen                                                    
    • b, adózási szempontból  alapkérdés
  2. nézőpont 
    • a, költégvet. visz: közszükségletek finanszírozása , befolyt közpénzek felosztása
    • b, adózás: terhek teítése a társadalmi csoportokra, tagjaira
  3. független “zsebek” : a viszonyok finanszírozásának módját, és a döntési jogkörök elhatárolását jelzi az is,  hogy az adóhatóság nem utasíthatja el az adózó részletfizetési, vagy adómérséklésre irányuló kérelmét, merthogy a központi költségvetés egynsúlya felborult.
  4. bevétel jogosultja
    • a, a támogatott
    • b, Áht egyik alrendszere, az adózónak nem lehet beszámítási kifogása az az adott
    alrendszerrel szemben.
  5. tulajdonosi autónómia
    • a, nem korlátozza és az igénybevétel elmaradása sem von szankciót maga után (sőt!)
    • b, az adózás korlátozza

Költségvetési támogatás az Art 3.§ szerint

“A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalap terhére a tv-ben meghatározott feltételek alapján jutatott támogatása ( a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás)”
A különböző költségvetési támogatások forrása: az Áht.

!! Nem tartozik a költségvetési támogatások közé !!  

Ha a tv másként nem rendezi, ezekre a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
  • a, adóvisszaigénylés (ÁFA): ha az ÁFÁs elszámolású pl: vállakozó olyan ÁFÁS árut vesz, melynek ÁFÁ-ját tovább gördítheti és az adott elszámolási időszakban így többet fizetett ki, mint ami őt valójában terhelné, akkor vagy visszaigényli ezt az összeget, vagy pedig a következő elszámolási időszakra beszámíthatja ÁFA fizetési kötelezettségeivel szemben. /Úgy mondják szépen:  a levonható előzetesen felszámított adó összege meghaladja az adómegállapítási időszakban kötelező befizetéseket/
  • b, az adóvisszatérítés (SZJA): ha a naptári évben levont adóelőleg több, mint évvégén a fizetendő adó teljes összege, akkor az adóhatóság visszatérít, ha nincs más  Art-ben meghatározott adótartozása és nem rendelkezett úgy az adózó, hogy az összeg maradjon a folyószámláján
    - A levonás anyagi jogi, a visszatérítés  eljárás jogi intézmény
  • c, !! Vigyázz !! nem költségvetési támogatás az adójóváírás, mert ez sajátos adópreferencia. Ez egy speciális jövedelemadó számítási módszer kizárólag vagy részben bérjövedelemmel rendelkezők számára. Az intézmény célja mérsékeltebb adóztatás. /ált nem jár adóvisszatérítéssel/
  • d, Adó kérelemre történő visszafizetéséről (ÁFA) akkor beszélünk, ha az importált terméket - jótállási igény alapján - visszaküldték a származási országba és ezt az importáló igazolja (inkább adóvisszatérítéshez hasonlít, mint az adóvisszaigényléshez)

Eltérés az adóktól:

  1. ált. nem tv-ben szabályozottak /érdemi döntés vagy közig szervvé vagy kuratóriumé/
  2. feltételeiket kazuisztikusan rendezik
  3. a szabad belátáson -felhatalmazáson- alapuló mérlegelés gyakoríbb a felhasználásnál
  4. igénybevevők mozgástere lényegesen kisebb
  5. célhoz kötöttség
  6. szabályozásuk kevésbé stabil                                                                                                                                                                     

Költségvetési támogatások csoportosítása funkciók szerint:

  1. vállalkozások támogatása—gazd.pol szempontok alapján, pl: mezőgazdaság-, ipar-, kereskedelemfejlesztés
  2. magánszemélyek támogatása /”alanyi jogon” / -- szoc.pol. szempontok meghatározók, pl: munkaügy
  3. regionális és környezetpolitika tám.
  4. egyéb pl: rendkívüli támogatás a lakosság számára                    

A költségvetési juttatások mozzanantai: 

  • a, odaítélési feltételek meghatározása / ált. normatív szabályozás, gyakori a vegyes szabályozás: egyes feltételeket jogszabály határoz meg, másokat közig. szerv  pl: pályázat, kivételesen teljes mértékben hiányozhat a normativitás pl: egyedi támogatások , ahol a döntések egyedi aktusok—a támogatás jogcímét, összegét és jogosultját is a  pl: kormányrendelet határozza meg. Ez azonban nem jelenti a jogi szabályozottság hiányát, mert  pl. a végső keret meg van határozva/
  • b, odaítélés, elszámolás   

A költségvetési támogatás típusai:

  • 1.a)  tágabb értelemben: Az Áht rendszerén, alrendszerén belül végrehajtott jövedelem átcsoportosítás (pl: központi költségvetésből az önk-nak jutatott pénzforrás)
  • 1. b)  szűkebb értelemben: az Áht  alrendszerén kívülre, egyenértékű ellenszolgáltatás nélküli juttatás
  • 2. a)közvetlenűl nyújták : Áht-ból közvetlenül az igénylőhöz kerül
  • 2. b) közveteve nyújtják pl: adókedvezmények, állami kezességvállalás, preferenciális kamatláb, hitelgarancia, jótállás veszteségekre, állami részesedés szerzése társaságban  
  • 3) melyik Áht alrendszer nyújtja / pl: kp-i költségvetés központosított előirányzatait a hely önk folyósítja pl:lakossági közműfejlesztés/
  • 3.a) Elkülönített állami pénzalapok: 96- ban számuk jelentősen visszaesett 18-ról  5-re és forrásaik is - a bruttó elszámolás elvét követve - átkerültek a kp-i költségvetésbe.
  • A Médiatörvény nevesíti a hatodikat a Műsorszplgáltatási Alapot. A korábbi alapok céljai felett az OGY gyakorol érdemi ellenőrzést és belszólhat a kiadási előirányzatokba is. Ált céladó jellegű bevétellel rendelkeznek pl: munkavállalói járulék, kultúrális alap.   

Ma is létező Alapok:   

  1. Útalap
  2. Vízügyi Alap
  3. Központi Környezetvédelmi Alap   
  4. Munkaerőpiaci Alap   
  5. Nemzeti Kultúrális Alap  
  6. Műsorszolgáltatási Alap-

Önkormányzati támogatások /ált. szociális jellegűek/

  • 4. a, pénzbeli
  • 4. b, nem pénzbeli támogatás pl: természetbeni juttatás, utalvány
  • 5. célok szerint:
    • a, vállalkozási célra  pl: gazd.fejl, mezőgazd tám., kereskedelmi pol célok
    • b, foglalkoztatási és munkaügyi célra pl: foglalkoztatáspol
    • c, területpolitikai és környezetvédelmi célok
    • d, szociális- egészségügyi- kultúrális- oktatási- tudományos célra
    • e, egyéb pl: rendkívüli támogatások, úgy mint lakáspolitikai célok   

*Magyarázatok:

!! Vigyázz !! Különbség van a szubvenció és az állami támogatás között
Szubvenció: olyan kormányzati transzfer, ami - közvetlenül vagy közvetve - hasznot  
hoz az adott vállalatnak, melynek célja a piaci állapotok megváltoztatása és nincs          
egyenértékű ellenszolgáltatás.
- távoli célja, hogy a gazdaságot támogassa, azonban nem szociális jellegű támogatás,
tehát nem próbál egy elszenvedett gazdasági hátrányt kiegyenlíteni.
Ezzel szemben állami támogatás: torzítja a piaci versenyt és a tagországok közti kereskedelmet - integrációk esetén - és néha olyan terheket könnyítenek, amelyeket a vállalatnak kellett volna viselnie.
!!Negatív adók!! olyan költségvetési támogatás, amelynek

  • a, jogosultsági feltételeit teljes terjedelmében meghatározza a tv—a jogosultság ex lege keletkezik,
  • b, a pénzszolgáltatás iránya tér el az adóktól
  • c, viszont az érvényesítés elválik a jogosultság keletkezésétől és nem autómatikus

Fogyasztói árkiegészítés:  normatív költségvetési támogatás,  a már megfizetett adókból térít vissza az állam pl: hatósági áras különjárati autóbusz, vagy utazási kedvezményes belvizi személyszállítás esetén
ha: a kedvezményt nem üzletpolitikai - vagy más egyéb - célból nyújtják