Adó:
A közszükségletek fedezésére létrehozott vagyoni mozgás, elosztási, valamint hatalmi-vagyoni viszony, a központi újrafelosztás legfontosabb eszköze
- A jövedelem központosítás - azaz az adózás - két korlátja: a közpénzekből finanszírozott feladatok az állam gazdasági intervenciója
- Az adózás kettős társadalmi viszonyt keletkeztet:
- a, vertikális viszony az állam és az adózó között / materiális, jogi és igazgatási értelemben/
- b, horizontális viszony az adózók kapcsolata a társadalommal, valamint más adózói osztályokkal, egyénekkel a többrétegű kapcsolatrendszer tovább is bontható:
- c, állam és egyes társadalmi csoportok közti viszony
- d, == b, a társadalom különféle csoportjai között
- e, egyes csoportok tagjai között közvetlenül /pl: lobbyk/
!! Magyarázat !!
Zérő összegű játszma:
Az adózás nem más, mint a közterhek szétterítése a társ-i csoportokra , ezen belül is az egyénekre. Miután a várt bevétel előre meghatározott és matemetikai elveken alapszik az elosztás, ezért ha valaki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének - tehát hasznot szerez - azt csak a többi adózó kárára teheti. Makroszinten a kiegyenlítődés azonban megmarad, tehát a sok kis + ( a jövedelem eltitkolók) mellett ott van a néhány nagy - (a tisztességes adófizetők), ezek összege pedig: 5+ meg 5- = 0
Adó materiális és jogi értelemben:
Adó materiális értelemben: állam és természetes személyek vagy szervezetek között - dologi pl: pénzbeli közvetítéssel - létrejött olyan kapcsolat, amely a társadalom és egyes csoportjai között keletkeztet kapcsolatokat, közvetlenül vagy közvetve
- a, a közszükségletek kielégítése érdekében
- b, jövedelmek egy részét bevonja az újraelosztási folyamatba
- c, módosítja ezáltal a jövedelemarányokat
- d, vertikális és horizontális kapcsolatrendszert teremt.
Viszonylag zárt- homogén jogintézmény közvetíti a materiális adóvisztonyt.
Az adó ilyen értelemben az államháztartás valamelyik alrendszerének bevétele
Adó jogi értelemben:
- a, állam, illetve feljogosított közigazgatási szerv és az egyén közötti viszony,
csak vertikális viszonyokat teremt (állam- adózó) -ebből a szempontból szűkebb, mint materiális értelemben, de átfogja egyben a mellékkötelezettségeket is - b, anyagi és eljárásjogi normákat állapít meg, olyan jövedelemszabályozás érdekében, amely az egyének gazdasági tevékenységéhez és jövedelmi-vagyoni helyzetéhez igazodik
- c, ezek a normák anyagi és eljárási jogviszonyban realizálódnak.
Az adó ilyen értelemben meg lehet különböztetni a a más jellegű -pl: pénzbüntetés - állami bevételektől,
!! itt ugyanis a jövedelemelvonás a norma rendelkező részében, nem pedig szankcióként jelenik meg !!
Adó jogi fogalmának ismérvei:
- állam-önkormányzat - konkrét jogviszonyban - az adóhatóság és az adóalany közti vertikális viszony
- egyén vagy elkülönült szervezet gazdasági tevékenységéhez, jövedelmi, vagyoni helyzetéhez igazodik (ezt az Alk. is előírja)
- az elvonás feltételeinek meghatározása
- a, absztrakt- tehát nem meghatározott személyhez szól
- b,általános
- c, ismétlődik / a hipotetikus normaszerkezet miatt/ de ez nem zárja ki a rendkívüli adók lehetőségét
- nemcsak maga az anyagi norma, hanem ezek realizálódási folyamata , ami=adójogviszonnyal /Az adójogban az anyagi és az eljárási normák együtt jelennek meg, mintegy feltételezve egymást, és közösen határozzák meg az adózó jogait és kötelezettségeit/
- ellenszolgáltatás hiánya / elhatárolási alap az illetéktől, és az áruviszonyoktól, ugyanis itt egyenértékűség van a szolg-ellenszolg. között/
- kényszer jelleg / kikényszeríthetőség lehetősége/
- alá-fölé rendeltségi viszony pl: adózó-adóhatóság
Tóth János féle adómeghatározás:
- állami bevételek egy formája
- állam egyoldalúan állapítja meg
- az állami feladatok finanszírozására használják fel
- az adófizetésre az állam által megjelölt term és jogi személyek kötelezhetők
- a beszedést az állam kényszer útján is biztosítja
- eszköze a nemzeti jövedelem újrafelosztásának és más gazdaságpolitikai célok realizálásának
- Az adózónak nemcsak kötelezettségei vannak, hanem jogai is, jóllehet a jogok és kötelezettségek nem egyenértékűek
Adózás rendjéről szóló tv (továbbiakban: Art) 9 .§ szerint:
Kötelezettségek:
- bejelentés és nyilatkozattétel
- adómegállapítás
- bevallás
- adó és adóelőleg fizetés
- bizonylat kiállítása és megőrzése
- nyilvántartás vezetése /könyvvezetés/
- adtszolgáltatás
- adólevonás és beszedés
/főkötelezettség: az adó megfizetése a tulajdonosi jogok korlátozása egyben/
Jogok:
- ha a magánszemély nem munkáltató, vállalkozó kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett és
magánszemély, akkor nem kell teljesítenie a 7. és 8-as pontot, mert helyette a tv rendelkezése miatt az itt felsorolt személyek teljesítik - a tv az adózót más köt. alól is mentesítheti
- jogosult költségvetési támogatás igénybevételére, ha ezzel kapcsolatos bejelentési-bevallási- nyilatkozattételi- és megállapítási kötelezettségének eleget tett
- jog az egyes adó tv-ekben meghatározott mentességekhez, kedvezményekhez
- jog az adó elengedésére, mérséklésére, és afizetési halasztásra valamint a részletfizetésre
Példák nemzetközi szabályozásra:
Az adó fogalmát meghatározhatja a tételes jog - Mo-n BTK 26.§ is meghatározza - ezek általában formális meghatrozások ( ez történt az OECD szabályrendszerben is).
!! Vigyázz !!
A BTK definiciónak nincs adójog jelentősége ugyanis az adó és a társadalombiztosítási csalás büntetőjogi megítélésének szempontjából szól, így:
Adó az illeték, az illeték módjára befizetendő díj, valamint a külön jogszabályban meghatározott, az állam javára fenálló fizetési kötelezettség, amely nem jogosít ellenszolgáltatásra./Ez a definició már a helyi adóknál megdől/
Az adó meghatározása az Art 3.§ szerint:
“ E tv hatálya kiterjed: az adóval, az illetékkel összefüggő
- a, központi költségvetés
- b, elkülönített állami pénzalap / pl: Útalap/
- c, önkormányzat javára teljesítendő, tv-en alapuló kötelező befizetésre (továbbiakban együtt: adó)
!! Vigyázz !!
Nem terjed ki tehát a tv - ! NEM ADÓK ! -
- TB alapok javára teljesített kötelező befizetésekre, és a Tb ellátásokra / bár ez is Áht alrendszer/
- a jövedékre (csak becslési eljárásnál, de az adóhatóságnak van dolga a jövedéki termékekkel pl: jövedéki engedélyek és ezek visszavonása)
- a bérfőzési szeszadóra (csak becslési elj),
- vámra, vámbiztosítéra és a termékimportot terhelő befizetésekre (ez utóbbi lehet: adó, illeté, bírság, hozzájárulás, díj, kamat) , ha megállapításuk, beszedésük, vhajtásuk, visszrérítésük, kiutalásuk és ellenőrzésük vámhatósági hatáskör
- adók módjára behajtható köztartozások ( csak végrehajtás és ezzel összefüggésben nyilvántartás), beszedésük közérdek
- bírósági- igazgatási szolgáltatási díjak
Adók módjára behajtható köztartozások - !de nem adók ! -
a, köztartozások b, igazgatási - 3. bírósági szolgáltatás díjai
Adónak minősülnek (de nem adók):
Tehát az adószabályok érvényesek rájuk:
- 1.a, adóelőleg
- b, bírság
- c, pótlék
- d, elj. költségek
- 2.elülönített állami pénzalapok számára kötelező befizetés
- /Útalap—gépjármű túlsúly, Útalap- hozzájárulás,
- M.erőpiaci Alap--- munkaadói- munkavállalói járulék, rehabilitációs- szakképzési hozzájárulás
- N. Kulturális Alap---kultúrális járulék
- Vízügyi Alap--- vízkészletjárulék (ez eljárási értelemben is adó!!)
- Kp-i Környvédelmi Alap---bányajáradék /
- 3. helyi adók
- 4. illetékek : eljárási értelemben