Pénzügyi jogtudomány:
- állampénzügyi viszonyokat szabályozó jogintézmények, valamint a jogalkotás és a jogalkalmazás problémájának feldolgozása
- vizsgálja a jogforrásrenszer, az alkotmányos alapokat, a jogviszonyokat, a szankciórendszert, és más jogágakkal való kapcsolatot
- nemcsak leíró tudomány, hanem megállapításaival is hat a jogalkotásra, reformokat kezdeményez
Irányzatai:
- a, potitivista: gyakorlat céljára rendszerezi a jogi normákat, elemzi a jogalkotás és a jogalkalmazás
elméleti és gyakorlati problémáit. Érdeme: a pénzügyi jogdogmatika kidolgozása. - b, normativisták: a pénzügyi jog szerepét vizsgálják az állami politika szolgálatában és együtthatását, jogágak közötti kapcsolódást keres, vizsgálja a jogszabályok megszületésének politikai körülményeit
központi kérdése a törvényhozó és a végrehajtó hatalom - c, közgazdasági irányzat: a pénzügyi jogviszonyok gazdasági hatását ls szerepét vizsgálja, mind az államgazdaság, mind a népgazdaság körében.
-- az angolszász iskola kapcsolja össze leginkább a pénzügytant és a közgazdaságot.
A pénzügyi jogtudomány szakosodik:
→költégvetési jog, adójog, vámjog, bankjog, nemzetközi pénzügyi jog, integrációk pénzügyi joga ( az utolsó kettő a modern pénzügyi jogtudomány újjabb ágazata). /Mindnek saját tudományos irodalma van/
A pénügyi jogtudomány módszere:
- a, az összehasonlító pénzügyi jog, a vizsgálódáshoz pedig a pénzügytan
segítségét is igénybe veszik. - b, szociólógiai módszer
- c, történelmi szemlélet
Kapcsolódó tudományok:
1. Pénzügytan:
- középkori német kameriális tudományokból ered - adójog, államjog, államadóssági kérdések, közigazgatás és klasszikus közgazdaságtan, ahol az oktatás célja az volt, hogy államhivatalnokokat képezzenek
- később a tanulmányok köréből önálósult a pénzügytan, amely kettős természetú: egyrészt államtan, másrászt a közgazdaságtudomány egyik ága.
- A kamerialisták (pl: Sekkendorf) iskoláját követték a merkantilisták, a fiziokraták és később a klasszikus nemzetgazdaságtan (pl: Smith, Ricardo) dolgozott ki államgazdasági elméleteket, a XX. századtól pedig előretört a tisztán közgazdasági irányzat
- modern pénzügytan szakágai :
- a, költségvetési elmélet,
- b, adóelméletek,
- c, államadósság tan
- d, új ág a nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó elmélet
2. Pénzügyi szociológia:
- pénzügyek hatását vizsgálja a társadalomban, meghatározott szociológiai csoportoknál (pl: egyének foglalkozás szerint), kifejlesztette az empirikus módszereket és technikákat,amiket a jogszociológia is alkalmaz.
- elvük: mindengazdasági rendszer állampénzügyi hatnak a társadalomra, és minden társ-i alakulat kirermeli saját pénzügyi rendszerét. (Képviselő pl: Goldscheid)
3. Pénzügyi jogszociólógia:
- empirikus módszereket alkalmaz, témái: a lakosság pénzügyi jogismerete, pénzügyi jogról kialakított véleménye, pénzügyi jog presztizse
- szerintük fel kell ismerni az egyének hozzáállását a pénzügyi jogviszonyokhoz - pl: ellenállás az adózásban - mert ez kapcsolódik a jogszabályok hatékonyságával is.
4. Pénzügyi pszichológia:
- szintén empirikus módszereket alkalmazó új ág, célja: megismerni a politikusok, hivatalnokok és adófizetők magatartását és véleményüket a pénzügyi jogról.
- központi témája: adómorál. Megalapítója: Puviani.
5. Pénzügytörténet és jogtörténet:
- tanulmányozzák az egyes államok pénzügyeinek alakulását társ.-gazdasági és jogi szempontból, emellett értékelik a joginézmények fejlődését is pl: jövedelemadók alakulása
- jellemző rájuk a történelmi szemlélet, de másként osztják fel szakaszokra a történelmi időt, mint az általános jogtörténészek
Magyar pénzügytörténet periódusai:
- 1848-ig terjedő időszak
- 1848-49 Kossuth reformok
- 1867-tól osztrák jog recipiálása és a modern kapitalista pénzügy jog kezdete (dualizmus)
- - kiemelkedő alkotás:1897 Államszámviteli törvény
- 1948-től tervgazdálkodás bevezetése
- 1968-től új gazdasági mechanizmusok
- 1989-től rendszerváltás utáni változások
- ma: nemzetközi pénzügyi tudomány /Nemzetközi kapcsolatok, államközi-, kormányközi szervek pénzügyi viszonyai
6. Pénzügyi statisztika:
- a német szaktudomány dolgozta ki ( képviselők pl: Zahn)
- feladata: az állampénzügyi statisztika rendszerének kidolgozása,a piacgazdaság pénzügyi mozgásásnak értékelése
- a pü-i. statisztikán keresztül betekintést lehet szerezni az állam jövedelmi és vagyoni viszonyaira, feltárja a fiskális következményeket és a közpénzügyek hatását a gazdasági életben
- Föbb szakterültei: költségvetési stst., közületi vállalatok és monopóliumok pénzügyi stat.-ja, vagyon és adó statisztika, nemzetközi pénzügyi statisztika
- a statisztikai adatokat Magyarországon az MNB, a KSH, az APEH és a vámszervezet gyűjti össze dolgozza fel és értékeli.