A pénzügyi jogtudomány történeti kialakulása:
- már a középkortól kezdve léteznek pénzügyi jogi intézmények pl: valuta
- az abszolutizmusban az állam megnövekedett kiadásait regálék és egyéb adóhoz hasonló forrásokból kívánták fedezni
- merkantilizmusnak: a kamerializmus volt a gyakorlati vetülete ( erről később pl: a pénzügytan is a kameriális tudományokból ered)
- XVIII. században a francia forradalom létrehozza a költségvetési jogot, innen számítják a pénzügyi jogi-tudományos gondolkodás kezdetét
- történelmi korszakok meghatározzák szabályozásának formáját és jellegét
(pl: egyes időszakokban az állam gazdasági irányítása alá vonta az egyházakat is, amihez
először is szerződést kellett kötnie velük) - szocializmusban: tervgazdaság
- ma: a pénzügyi jog mozgó- évenként megújuló - joganyag
Pénzügyi jog:
- az állam jogilag kifejezhető pénzügyi tevékenységére vonatkozó jogi normák összessége
- 2) állami szervek - és a köztestületek, amelyek "parafiskális" intézmények -pénzügyeit, gazdálkodását szabályozza
A pénzügyi jog elméleti meghatározásainak alapjai a következő kérdések voltak: közjoghoz, vagy magánjoghoz sorolható, adójog és pénzügyi jog elkülönült jogág-e?
/a válasz alapján csoportosíthatjuk az elméleteket/
1.Kontinentális elmélet: /többféle rendszerezés létezik/
- a.) az elmélet szerint: az adó és pénzügyjog egymástól elkülönült, el is kell őket válsztani.
Az adójoghoz tartozik az adó, illeték és díjrendszerek normaanyaga, a pénzügyi joghoz pedig a költségvetési, vagyonjog és az államadósság - b.) különálló szakigazgatása miatt az adójog a közigazgatási joghoz tartozik, mint annak szakterülete
- c.) (napjaink uralkodó elmélete, Tipke) a pénzügzi jogág egységes. A német jogirodalom szerint a pénzügyi joghoz tartozik az adó, költségvetési jog, az államadósság, a monopóliumok joga, az állami vállalkozások, közszállítások, a vagyongazdálkodás pénzügyi szabályai, valamint a szubvenciós szabályrenszer, a valutajog és a gazdasági struktúraváltás péntügyi jogi normái
2. Angolszász jogelmélet:
- nem ismeri el a pénzügyi jog létét, csak az adójogot fogadja el külön, önálló jogágként
- a közjog keretében az alkotmányjogon belül tárgyalja a költségvetési jogot ( megállapítását és végrehajtását)
*financial law gyűjtőfogalom az alkotmányon belüli pénzügyi szabálylokra utal
3. Modern korszak:
Jogforrások szerinti felosztás, tehát van nemzetközi pénzügyi jog, szerződéses, szupranacionális pénzügyi jog.
4. Magyar elméletek: (többféle nézőpont létezik)
- -.) első magyar pénzügyi jogtudós: Mariska Vilmos
- a.) közigazgatási jognak tekintik a merkantilisták pl: Márffy Ede (német behatás)
- b.) önálló jogágnak ismerik el
pl: Takács ötös tagozódású pénzügyi jog: a,pénzügyi alkotmány b, vagyon c, közigazgatási d, büntetőjog e, nemzetközi pénzügyi jog
A vámjog nem szerepel ezekben a csoportosításokban, mert ezt a kereskedelmi jog alá sorolják
A pénzügyi politika:
A pénzügyi jog meghatározója. /Alkotmányossági alap—lásd 2. tétel / A pénzügyi politika centális helyén ma a költségvetési politika áll.
Pénzügyi jogpolititka:
Az állami polititka azon része, amely a pénzügyi jogra vonatkozik, kijelöli az alkalmazandó jogrendet, a pénzügyi jogalkalmazás általános szempontjait. / az is jogpolitikai döntés, ha valamely területet nem kell szabályozni/
Pénzügyi jogpolititkai követelmény:
- a, biztosítani kell a jogfejlődés folyamatosságát
- b, az anyagi és eljárásjog összhangját
- c, egységes jogi fogalmakat
- d, az állampolgári jogok tiszteletben tartását
Kérdések: központi vagy önkormányzati szintű legyen-e a szabályozás, követik-e a törvények az alkotmányoas rendet, a pénzügyi jog kapcsolódik-e a többi jogághoz?
- Magyar jogpolitikai szempont: a pénzügyi jogalkotás erősítése több olyan törvénnyel, melyek zártak és csak kivételesen kapcsolódnak hozzájuk végrehajtási rendeleletek.