Pénzügyi politika:

  • a, a közpénzügyi viszonyok alapján megvalósuló redisztribúció céljait, eszközeit és arányait határozza meg
  • b, nem kizárólag a gazdaságpolitika része, van környezetvédelmi, kultúr- és szociálpolitikai és demográfiai motivációja is.
  • c, célok és eszközök összessége
  • d, döntési folyamat eredménye pl: fiskális döntések a parlament, pártok, önkormányzatok, lobbyk és a néha a közvélemény közreműködésével, a döntési mechanizmus sokszoros visszacsatolás eredménye

(A pénzügypolitikai döntések célhierarchiát alkotnak, ám a deklarált és a ténylegesen érvényesülő pénzügypolitika ritkán  esik egybe.)

A pénzügypolitika legalapvetőbb céljai: 

/ált egybeesnek a gazdaságpolitika céljaival/
magas foglalkoztatottság, árstabilitás, külső egyensúly, gazdasági növekedés és elosztási egyensúly, valamint közjavakkal való ellátottság, regionális fejlesztés, környezetvédelem, élet minőségének prioritása
/ a célok viszony különböző: komplementer, versenő, kompatibils, stb./

Közbülső célok:

/ ált egybesenek a monetáris pol. céljaival/
megfelelő kamatszinvonal, pénzmennyiség szintentartása, árfolyamstabilitás

Speciális magyar cél: 

Az infláció leszorítása és a meghirdetett, nominális  árfolyam megtartása (az éves infláció mértéke idén kb. 18,2 % lesz,  ezzel együtt azonban mintegy 4 %-os GDP növekedés várható, minkét eredmény  jobb a tervezetnél)

Mindez annyit jelent, hogy a Bokros csomaggal kezdett gazdaságpolitika eredményeként ma Magyarországon gyorsabb a  gazdasági növekedés, mint arra számírtani lehetett, a pénzügyi mutatók is jobban alakulnak ezért feleslegessé vált a forint további szigorú leértékelése, hiszen a forint fizetőértéke emelkedett. Ha pedig a kívülről irányított leértékés túlzott mértékű az gazdasági túlfütöttséget okoz ez pedig ugyanúgy rontja a gazdasági egyensúlyt, mintha értéktelenebb pénz lenne forgalomban.

A célokhoz rendelt eszközök:

  1. befektetések,
  2. beruházások,
  3. szubvenciók,
  4. támogatások,
  5. bel-külföldi transzferek,
  6. hitelnyújtás,
  7. működési kiadások,
  8. kezességvállalás,
  9. adópolitikai eszközök,
  10. államadósság (mert ennek kezelésével - ami ugye közpénzügy - befolyásolható Mo. világpiaci helyzete, az árstabilitás, a gazdasági növekedés is.)
  11. eszközök és célok is egyszerre az adók, a vámok is
    A pénzügypolitika érvényesül az államügyekre vonatkozó döntésekben - programokban, irányelvekben, koncepciókban.

Keretei közé tartozik:

  1. fiskálispolitika, ami a költségvetési és adópolitikából áll
  2. pénzpolitika,  
  3. devizapolitika, 
  4. vagyonjog, 
  5. vámjog

Megnyilvánulásai pedig: 

  1. allokációs,
  2. redisztribúciós és
  3. stabilizációs politika.

A pénzügypolitika alkotmányos alapja:

Alk. 19.§ Az Országgyűlés meghatározza az ország társadalmi, gazdasági tervét, dönt a kormány gazdaságpolitikai programjáról.
A gyakorlati - döntéshozó - pénzügyi politika áll:

  • a, elméleti kidolgozásból, ami a működés előfeltétele /célrendszer, eszközök meghatározása/
  • b, pénzügypolitikai terv:
    1. megelőzi a politikai döntéseket,
    2. felméri az arányokat,
    3. megjelöli a célokat
    4. koordinálja az eszközöket és célokat

A pénzügypolitika területei: 1. fiskális politika  2. monetáris politika

- optimális esetben ezek szinkronban vannak, de a monetári s politikának vannak mélyreható eszközei
-  a monetáris politika központjában a Jegybank áll, amelynek a fő feladata az árstabilitás biztosítása ( ma a - végleges formáját 1957-ben nyerő - Deutsche Bundesbank az egyik legerősebb központi bank)

FISKÁLIS politika jellemzői MONETÁRIS politika
Áht kiadásainak és bevételeinek
kialakítási folyamata
egyensúly
célja: konjuktúraciklusok csillapítása
tartalékainak
magas foglalkoztatottság, inflácíó
visszaszorítása
célja: gazdasági növekedés, külső
főként a kereskedelmi bankok
szabályozásával fejt ki anticiklikus

Közvetett - indirekt, diszkrecionális - eszközök:

  • Jóléti transzferek, progresszív adózáskötelező tertalékráta
    változtatása:
    kötelező tartalék
  • nyiltpiaci műve-refinanszírozás: rediszkontpolitika
  • devizaműveletek szabályozásaletek: tőke és folyó
    (magyarázat a monetáris pol.-nál)

Közvetlen - direkt, automatikus- eszközök:

  • közmunka, foglalkoztatási programok: kamatszabályozások
  • adókulcsok változtatása: hitelplafonok

→Megjegyzések a tételhez

Progresszív adóról:

Beszélünk -ilyen pl a jövedelemadó - mikor bizonyos adósávokban sokkal magasabbak az adókulcsok, mint az alacsonyabb sávokban.
Az adóprogresszió és gazdasági élénkülés összefüggései:
A gazdasági élet élénkülése esetén a progresszív adózás a jövedelem nagyobb hányadát vonja el, ezzel -mivel kevesebbet tudunk elkölteni - csökken a kereslet. Ha  pedig kevesebb marad befektetni, akkor a vállakozói kedv is csökken, ami visszatartja a további élénkülést, ennek következtében csillapulni fog a konjuktúraciklus.
Recesszió esetén az adókulcsok csökkentése mellett általában a munkanélküli segélyek is nőnek, mivel több a költőpénz, ez már önmagában is többletkeresletet fog teremteni, a vállakozó érdekelt tehát termékkörének bővítésében, így a gazdasági hanyatlás is megállítható