Munkapiac:
Három termelési tényező: föld, tőke, munka
Munka piaca létrejött egyrészt a kapitalizmus kialakulásának feltételeként, másrészt következményeként.
Munkaerő:
A felnőtt munkaképes korú, egészséges ember személyiségében létező adottság, munkavégzésre való alkalmasság. Munkára való képesség.
Munka:
Ennek a munkaerőnek a kifejtési folyamata, felhasználása, de egyben napi elhasználódása is
Munka globális piaca:
Munka össznemzeti kínálata, azaz a munkaképes korú lakosság =
Ország összlakossága – nem munkaképes korú fiatalok - nyugdíjasok
Munkaképes korú munkavállalók = munkaképes korú lakosság – munkát nem vállalók száma
↓
Ez képezi a munkaerő piacának globális kínálati oldalát.
Ha egy adott társadalomban lezajlott az agrárnépesség iparba áramlásának folyamata, akkor a munka piacán a globális kínálat alakulása elsősorban a népesség szaporodási ütemétől függ.
Munkapiac sajátosságai:
- Bérek nem ingadoznak a kereslet – kínálat hatására, a munkaerő túlkínálata esetén nő a munkanélküliek száma, de nem csökken a foglalkoztatottak bére. A reálbérek növekedése irreverzibilis, tehát visszafordíthatatlan. Bérnek tehát nincs piactisztító hatása.
- Munkapiac nem szabadon versenyző piac. Ugyanis a munkapiacon három hatalmi tényező jelenik meg:
- Szakszervezetek, amelyek a munkások érdekeit képviselik. Az egyes szakmák szerint kialakult ún.szakmai szakszervezeteket (bőripar, textilipar) minden fejlett országban a szakszervezetek országos szövetsége fogja össze, ezeket pedig a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. Különböző módszerekkel, de végül is a sztrájk hatékony eszközével védik a munkavállalók érdekeit.
- Munkaadók különböző szervezetei. A gyárosok illetve vállalkozók országos szakmai szövetségei védik a munkaadók érdekeit.
- Állam. Hogy az állam egy ország bérvitáiban milyen állást foglal el, melyik felet támogatja, azt nem csoportérdekek, hanem átgondolt gazdaságpolitikai megfontolások döntik el.
- Szegmentált piac, a globális munkaerő piac nemcsak helyi piacokra esik szét (lokális piac pl.ipari centrum köré, egyes lokális piacok bérszínvonala közt jelentős a különbség BP-vidék)) hanem ezen belül bizonyos szakmákra bomlik. Az egyes szakmák kereslete és kínálata önállóan alakul.
- Munkapiac rugalmassága: munkaerő kereslet néhány százalékos növekedését a munkakínálat követni képes, a munkapiac néhány százalékos zsugorodása pedig nem növeli a hivatalos munkanélküliséget. Ezt biztosítja a munkaerő kínálatának marginális sávja. Összetevő: - iskolát befejezett, családban várakozó fiatalok
- női munkaerő
- részmunkaidőben dolgozók
- vendégmunkások
Munkanélküliség:
Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek nincs ugyan foglalkoztatása, de aktívan munkát keresnek, vagy arra várnak, hogy visszatérhessenek a munkába.
Három alapformája van:
- frikciós vagy önkéntes: munkahely-változtatás állapotában lévő munkavállalók
- strukturális: nem fedi egymást a kereslet struktúrája és a munkaerő kínálata (ipar fejlődésével bizonyos termelési ágak fejlődnek, mások hanyatlanak)
- ciklikus: munka globális kereslete csökken a munkapiacon, mert a gazdaság növekedése megtorpan, vagy a pangás időszakában van
Infláció:
Latin eredetű szó, felfúvódást jelent. Az árszínvonal tartós, folyamatos emelkedése, jele P preiss. P1 mostani ár, Po az az érték, amihez viszonytok. (P1-Po)/Po
Defláció:
Az infláció ellentéte.
Az infláció fokozatai:
- mérsékelt vagy kúszó infláció – az árszínvonal változása viszonylag alacsony és állandó (kb. 10 %-ig lehet számolni.
- Vágtató infláció – az árszínvonal változása már 10 % feletti, akár 100 % is lehet. Súlyos gazdasági torzulások alakulnak ki. Pénzpiac elsatnyul, a pénztartás a legszükségesebb szintre korlátozódik, felvásárlásra kerül sor, értékálló dolgokba fektetnek (nemesfém, ingatlan)
- Hiperinfláció – az árak elszabadulásának végső fázisa – kiszámíthatatlan. Súlyos gazdasági problémákkal társul.
Az infláció fajtái, kiváltó okai:
- Keresleti vagy kereslet húzta infláció: az infláció mögött az áll, hogy a kereslet magas a kínálathoz képest.- árinfláció- a fogyasztás autonom megnő, anélkül, hogy a fogyasztási cikkek is megnövekednének. Spekulációs hatás, az emberek többet fogyasztanak az adott jövedelem mellett. – pénzinfláció – megnő a pénz mennyisége, túlkínálat jelentkezik a pénzpiacon. Nő a fogyasztási vagy beruházási kereslet.
- Költség vagy költségtolta infláció: megemelkednek a költségek és ez felfelé nyomja az árakat anélkül, hogy történne valami. – befolyásolja az állam a keresletet – akár úgy, hogy adókat vagy kamatlábakat változtat (növel). – a forgalomban lévő pénz mennyiségét is szabályozza.
Philips-görbe , munkanélküliség természetes rátája:
A.W.Phillips amerikai közgazdász (1960) tapasztalati alapon, statisztikai módszerekkel meghökkentő összefüggést tárt fel az infláció évi mértéke és a munkanélküliség mértéke közt.
Eszerint a stabil pénzhez a nulla inflációhoz magas fokú, 10% feletti munkanélküliség párosul.
Ha a munkanélküliség csökken, az inflációs ráta nő és fordítva.
Létezik egy egyensúlyi pont az infláció mértéke és a munkanélküliség mértéke közt.
Megcáfolták az állítást, de némi összefüggés van közte.
Ezt a szigorú közgazdasági összefüggést később „választási kényszer” elméletnek nevezték.
Van egy olyan munkanélküliségi szint, amely feltétele egy méréskelt, stabil, nem változó mértékű inflációnak. Ezt nevezik a munkanélküliség természetes rátájának.