Kornai János foglalta össze a koordinációs mechanizmusokat, mely szerint: a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek, szabályok összessége.
Piaci koordináció:
- a felek egyenrangúak
- kölcsönös előnyszerzési céllal lépnek egymással kapcsolatba
- a szabályokat közös érdekből betartják
- kapcsolataik a pénz jelenlétével jönnek létre
Bürokratikus koordináció: (az állam szabályozó szerepe)
- Alá- fölérendeltségi viszony van köztük.
- Cselekvésükben jogilag szabályozott módon utasítások érvényesülnek
- Kapcsolatuk aszimmetrikus
Agresszív koordináció:
- Alá, fölérendeltségi viszony, de ebben a nyers erőfölény érvényesül, nem a szabályozottság.
Etikai koordináció:
- Egyenrangú felek, de a két fél közötti kapcsolat lehet kölcsönös is és egyoldalú is.
- Van a kapcsolatban egy adományozó – egy donor, és van egy kedvezményezett – egy recipens.
Piac:
Valamely árunak vagy szolgáltatásnak a tényleges vagy potenciális eladóiból és vevőiből áll, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba, vagyis az a közgazdasági tér, ahol a cserék zajlanak
Piac fő formái:
- Árupiac: ahol a fogyasztási cikkek és termelő berendezések, nyersanyagok cseréje zajlik
- Munkapiac: ahol a munka kereslete és kínálata találkozik
- Tőkepiac: egyrészt a tőkejavak ( gépi berendezések) piacát, másrészt a kölcsöntőke kínálatát és keresletét a bankokon keresztül – végül az értékpapírok tőzsdei piacát jelenti
Termékfajták szerint a piac tagolódik:
- Egy termékre (Pl.: olaj, gabona, nyersgumi piaca)
- Termékcsoportra (pl.:tejtermék, háztartási gépek)
Földrajzi kiterjedésük szerint:
- Helyi piac – a szolgáltatásokat ahol igénybe tudjuk venni
- Körzeti – régiós piac
- Országos vagy nemzetközi piac - EU
- Világpiac
Kereslet-kínálat viszonya alapján:
- Nyomásos piac – túlkínálat jellemző, ez a vevői piac
- Szívásos piac – túlkereslet jellemző, ez az eladói piac.
Szereplők száma szerint:
- Egy eladó van a piacon – monopol piac, monopólium
- Legalább 2 eladó van a piacon – duopólium
- Háromnál több, de még megszámolható – oligopólium
- Tökéletesen versengő piac, amikor végtelen sok eladó és vevő van a piacon, azonos erőpozícióban
Árupiac szereplői:
- Fogyasztók, akik bérből élnek, önálló termelők, vállalkozók és fogyasztók
- Termelők, akik lehetnek kistermelők vagy nagyvállalkozók. Kétféle funkcióban lépnek fel pl.: kisárutermelő termékeinek eladójaként lép fel, eladása után pedig szükségleti cikkeinek vásárlójaként.
- Nonprofit szervezetek – kórházak, iskolák, hadsereg, akik a költségvetésből kapott juttatásaikat költik el a piacon.
- Kormányzati regulátorok. Állam adókkal, vámokkal és költségvetési költekezéseivel szándékolt hatást képes a piacra gyakorolni.
D- kereslet: az az árumennyiség, amit a vevők az adott időben, az adott piacon megvenni hajlandók és megvenni képesek. Fizetőképes szükséglet.
Kereslet árrugalmassága:
Az a mennyiségi viszony, amelyben a kereslet az ár módosulásának hatására megváltozik.
Egyes cikkek árváltozása és az ezt követő keresletük változása között pontos mennyiségi összefüggések figyelhetők meg:
- Cikk kereslete árrugalmas, ha az ár változásának nagy hatása van a keresletre
- Árrugalmatlan a kereslet, ha ez a hatás csekély
S-kínálat: az a mennyiség, melyet egy vállalat v. háztartás képes és hajlandó egy adott piacon az érvényes ár mellett vételre ajánlani. (Valamely árunak a piacon megjelent, eladásra szánt mennyiségét)
A kínálatot az emelkedő ár növeli, a csökkenő ár pedig csökkenti.