Angol klasszikus polgári közgazdaságtan
- kereskedelmi tőke behatolt az iparba, manufaktúrákat hozott létre,
- ebben az időszakban rakják le a később világhírűvé vált angol textilipar alapjait
- tőkés bérlők osztálya alakul ki a mezőgazdaságban
- tudományok kibontakozása, különösen a mechanika
A klasszikus angol közgazdaságtan megalapozásában és kidolgozásában részt vett:
William Petty:
Közgazdaságtan Kolombusza, mert másik két honfitársa előtt közel egy évszázaddal felfedezte a cserearányok titkát és a munka – elméletét
Adam Smith:
Manufaktúrakorszak közgazdásza. Az angol klasszikus közgazdaságtan alapjait dolgozta ki a magyarul is olvasható „A nemzetek gazdagsága” című művében.
David Ricardo:
„Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei” c.munkájában kiegészíti Smith munkáját és ezzel befejezte az angol közgazdaságtan teljesen új alapokon nyugvó elméleti rendszerét.
Érékelmélet - Petty:
Cserére bocsátott áru értékét a termelésre fordított munkával, értékének nagyságát pedig a termelésre fordított munkamennyiséggel határozzák meg. Mivel a munka mennyiségének egyetlen lehetséges mértéke van, ez pedig a kifejtés időtartama, az érték nagyságát ezért a termelésre fordított munkamennyiséggel, a munkaórák számával lehet megmagyarázni.
Munkaérték – elmélet:
Áru értékét általános emberi munkára vezeti vissza.
A londoni piacon 1q. gabona ára egyenlő 10 gr. ezüstpénzzel, mert az angol szabad paraszt annyi munkát fordítódott 1 q. gabona megtermelésére, mint amennyi munkával ezt az ezüstöt Peruban kibányászták.
Amíg nem válik a köztudatban általánosan elfogadott nézetté, hogy minden ember egyenlő – nem ismerhető fel az értéket alkotó emberi munkák egyenlősége sem.
Ha az érték emberi munkára vezethető vissza, akkor a gazdagság forrása is a munka . Az angolok szakítanak a jövedelmek beszűkítésével. Nemcsak a mezőgazdaságot, kereskedelmet, hanem az ipart is besorolják az értékalkotó tevékenységek közé. Szerintük a gazdaság bármely területén kifejtett értékalkotó munka növeli a nemzet gazdagságát.
Jövedelemelmélet- Ricardo:
A földjáradék a mezőgazdaságban dolgozó munkások munkája által termelt érték.
Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó egész napi munkájával létrehozott érték egyik része fedezi saját magának és családjának létfenntartási költségeit, a másik része pedig az ipari vállalkozó, a mezőgazdasági vállalkozó, a tőkés hasznát , illetve a befektetett tőke kamatát fedezi. Az ipari és mezőgazdasági vállalkozók profitjának tehát a munkás munkája a forrása.
Profit csak a munkabér rovására nőhet. Látható a két osztály érdekellentéte, vagyis hogy az egyik osztály jövedelmét csak a másik osztály jövedelmének rovására növelheti.
Adam Smith:
Tagadja az állam gazdasági szerepét és mindent a spontán gazdasági egyensúlyra bíz. Ezért figyelmét az egyén természetes viselkedésére összpontosítja. Az emberek viselkedésének 3 alapvető motivációja van:
- önzés, mint az anyagi érdek ösztönös megnyilvánulása
- szimpátia, a kölcsönös szimpátia mindkét fél önzését kellő szintre csökkenti
- becsvágy, önmaga elfogadtatása érdekében vagy kirekesztéstől való félelmében hajlandó pl.jótékonykodni, adózni pontosan, katonáskodni. Ez is korlátozza az önzést.
Önérdek létezése és érvényesülése szükséges feltétele a piaci alapon szerveződött társadalmi harmóniának. A társadalom jóléte nem a vállalkozók jóindulatától, hanem önzésüktől függ.
„Láthatatlan kéz” tevékenységének nevezett szabad piaci mechanizmust az eladók és a vevők anyagi érdekellentéte (önzés) működteti. Az eladó minél drágábban szeretné eladni, a vevő minél olcsóbban szeretné a terméket megvásárolni. E két egymásnak feszülő érdek mozgatja bizonyos határokon belül a termék piaci árát.
Mivel egyes piaci termékek hiányát vagy túltermelését azok piaci ára mutatja, a hiányzó áru ára emelkedik, a túltermeltté csökken, a termelők önös érdekből a magasabb árú hiánycikk termelését növelik, a másikét csökkentik.
A modern polgári közgazdaságtan
1870-es években egyszerre több helyen is, szinte egyidőben alakul ki. Alapját az osztrák Menger, a svájci Walres és az angol Jevons rakták le.
Elméletük:
- a fogyasztás, a piaci kereslet az egyén szükséglete kerül előtérbe a termelés helyett.
- Rövidtávú piaci egyensúly vizsgálatára törekednek – az eddigi hosszú távú helyett.
- A piaci ár kialakulásának feltételeit vizsgálják az általános értékelmélet helyett.
Jövedelemelméletük szerint 3 termelési tényezőből indulnak ki:
- A föld – nemcsak a mg. Feltétele, hanem az iparé is, azon áll a gyár is
- A munka - hordozója maga az ember
- A tőke – szerszámok, gépek, pénz.
E három tényező egyike sem hiányozhat a termelésből.
Keynes:
Angol közgazdász, tőkés társadalom megsemmisítő kritikáját adta a két világháború között
Szerinte 2 alapvető probléma van, a munkanélküliség és az egyre mélyülő gazdasági válság. Ennek oka: a társadalmi összkereslet kisebb, mint a társadalom jövedelmei. A gazdasági válság oka a túlzott megtakarítási hajlam (takarékossági paradoxon).
Spontán piaci mechanizmusok alapján a tőkés gazdaság életképtelen, ezért az államnak kell számos területen beavatkoznia:
- kártalanítással sajátítsa ki a veszteséges vállalatokat.
- tartsa alacsony szinten a kamatlábat, hogy ne ösztönözze a megtakarítást
- vessen ki a jövedelemre adókat, főleg a profitokra.
- építse ki a szociális hálót.
Milton Friedmann monetáris elmélete:
Az állami vállalatok nem voltak képesek hatékony működésre.
- Javasolja, hogy az állam ismét vonuljon ki a gazdaságból és hagyja működni a spontán piaci mechanizmusokat (reprivatizáció). A piaci mechanizmusok működését csak pénzügyi politikával, a gazdaság megfelelő pénzzel való ellátásával támogassa.