A pénz kialakulása és fejlődése szorosan összekapcsolódik a munkamegosztás, a kereskedelem és a piac fogalmával, fejlődésével.
Pénz kialakulásának korszakai:

1. Árupénz korszaka

- ÁRU – ÁRU = bartell kereskedelem

Az árucsere kialakulása hívja életre a pénzforgalom kialakulását. A két fél egyaránt árut kínál. A felesleges árumennyiséget szeretné elcserélni a számára szükséges dologra. Két félnek egyidejűleg kell csereképes áruval rendelkeznie, kölcsönösen kell a szükségletet kielégítenie.

- ÁRU-ÁRUPÉNZ-ÁRU

A két áru közé egy közvetítő áru ékelődik be, ami pénzként működik, ez az árupénz. Kezdetben ez szőrme, kagyló, fűszer, só-kocka, fém volt. Ezeket a pénz rangjára emeli az adott társadalom.
Fontos tulajdonságai:    

  • a tartósság,
  • az oszthatóság,
  • az egyneműség (minden egység ugyan azt az értéket képviselje)
  • fajlagosan nagy értéket képvisel.

Ezek a tulajdonságok később a nemesfémekre ugyanígy vonatkoznak és a sokáig az lesz az árucsere eszköze.

2. Arany és pénzhelyettesek korszaka

Nemesfémek működnek hosszú időn keresztül pénzként.

  • Bimetalizmus: egy adott társadalomban egyszerre kétféle nemesfém is részt vesz az áruforgalomban. Az átváltási arány mindig problémaként merült föl.

GRASHAM-törvény: a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt a forgalomból. Mindenki a rosszal fizet, a jót pedig otthon felhalmozza.
Ezt a problémát oldja fel:

  • rögzítik az értéket, arányokat (1 gr arany ?gr ezüst, suméroknál: 1:13,3-al a Nap és a Hold keringési idejének a hányadosa.)
  • adott országban csak egy fajta érmét alkalmaznak = ez a monometalizmus

A vert pénz lesz az, ami a kereskedelmi és pénzügyi fejlődés motorja lesz.  
A legkorábbi érmét egy görög kereskedő készíttette. Alapanyaga az elektron volt- természetes arany-ezüst ötvözet.

  • Monometalizmus: egy elfogadott nemesfém kerül az árucserébe, csak egy nemesfémre helyezik  a hangsúlyt.
    1798 angolok bevezetik az arany alapú pénzgazdálkodást
    1847 hollandia ezüst alapú pénzgazdálkodás

Pénzláb: egy adott aranytallérban hány gr. arany legyen? Ez egy szubjektív döntés. Optimális pénzláb nincs, az az ésszerű, hogy legyen annyi nemesfém tartalma, hogy legyen vásárlóértéke. 

3. Hitelpénz, modern pénz korszaka

Bankok elkezdenek váltókat kiállítani, ezek az ún.bankárváltók lesznek. Abban különbözik a klasszikus váltótól, hogy a bankok előre nyomtatott címletekben bocsátják ki. Nincs lejáratuk, ezért nem tartalmaznak kamatrészt.
Bankár váltó – hitelpénz, bankjegy
Gazdaság szereplői ezt elfogadják, mert a bank bármikor hajlandó ezt nemesfémre beváltani.
Bankjegykibocsátás állami monopóliummá válik, az egységesség szándékával, egy bank kapja ezt meg, a Központi Bank.
Bankjegy 2 különbsége a mai papírpénztől:

  • bank bármikor becserélte nemesfémre
  • papírpénz hajlamos az inflációra, bankjegy nem (bankjegy fogalomba kerülése mindig áru forgalomba kerülésével jár együtt és fordítva is)

A pénz funkciói:

  • értékmérő funkció – segít az áruk piaci megmérettetésében, értéket rendel az áruhoz
  • forgalmi eszköz funkció – az áruk forgalma (eladás-vétel) pénz segítségével
  • felhalmozási, kincsképző funkció: pénz mint a vagyontartás eszköze
  • fizetési eszköz funkció – pénz lehetővé teszi, hogy az áru eladása és az árbevétel realizálása két külön időpontban történjen
  • Nemzetközi vagy világpénz funkció – országhatáron kívül is képes legyen értékét megtartani. (Euro, Dollár, Font, Frank)

Pénzhelyettesek:

Az arany mellet, azzal párhuzamosan kialakulnak mesterséges, aranyra bármikor átváltható helyettesek, melyek önmagukban értéktelenek, belső értékkel nem bírnak.
 Nem szívesen vitték magukkal az aranyat, XII. században jelent meg a champagnei vásárvárosokban a „vásárlevél”, hitellevél.
Az ipari forradalom idején a forgalomban lévő fémpénz nem képes lebonyolítani az árumozgást, ezért ekkor jelenik meg tömeges mértékben. Nemesfém mellett papír alapú pénzhelyetteseket használnak.
Két fontos pénzhelyettesítő van: (önmagukban értéktelenek, de megkönnyítik a gazdaság működését)
Váltóval az fizet, akinek nincs pénze, csekkel az, akinek van.
Váltó.: rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz
A kereskedelmi váltónak 2 alaptípusa van:  

  • saját váltó : „A”→”B”

2 szereplője van: a kibocsátó = kötelezett és a kedvezményezett= rendelvényes.

  • idegenváltó: „A”→”C”→”B”

3 vagy attól több szereplő vesz részt. Itt különválik a kibocsátó és a kötelezett személye, nem a kibocsátó fizet, hanem a kötelezett. „Fizessen ön e váltó fejében B-nek
Ha nem fizet a kötelezett, gyorsított bírósági eljárás jön létre, ez az óvatolás – közhitelű igazolás, hogy a kötelezett nem fizetett. Aki a váltóforgatásban részt vett, mindenki felelősségre vonható.

Váltóforgatás:

a nálam lévő váltóval fizetek egy másik kereskedelembe bevont személynek, a váltóban megtestesített jogok másra szállnak át, más lesz a kedvezményezett, ez a váltó hátuljára kell ráírni.
Váltó hiteleszköz, fogatáskor már fizetési eszköz lesz. Minél többször forgott egy váltó, annál biztonságosabb lesz.

Váltóleszámítolás vagy diszkontálás:

Ha előbb akar a fél a pénzösszeghez jutni, akkor a bankba beválthatja, de alacsonyabb összegért. A bank részben a kamattal, részben a fedezetgaranciával csökkenti az összeget.

1930 Genfi nemzetközi váltó egyezmény- váltó országok közt is működőképes
→csekk
A csekk a másik készpénzkímélő csak kizárólag fizetési eszköz. Itt már nincs hitelviszony.     A bank állítja ki, a tulajdonos tölti ki a megfelelő összeget, amit az eladó vagy bevált a bankban, vagy a saját bankján keresztül érvényesítteti. 3 együttes feltétel:

  • fedezet legyen a csekket kiállító számláján
  • formailag érvényes legyen
  • beváltásának van egy törvényes ideje

1931. Nemzetközi Csekkjogi Egyezmény

Papírpénz:

Inflációra hajlamos, mert nincs mögötte árumozgás, aranyra nem cserélhető. Módosulnak az átváltási arányok – devalválódik – csökken az adott országban az átváltás aránya.  (A valuta mindig készpénz)

Számlapénz:

A pénz kézzelfogható formáját megszünteti, elektronikus formában cserél gazdát. (A deviza mindig számlapénz)

Banking: (benking)

A gazdaságban lévő arany mennyiségét meghaladóan kibocsátható pénzhelyettesek, de mögötte mindig árunak kell lenni, ekkor nem növeli az inflációt. Az arany pénzügyi jelentősége formálissá válik, majd 1971-ben meg is szűnik a korlátlan átválthatósága. Megszűnik, mint monetáris pénzeszköz.