Gazdasági növekedés:
Az adott társadalom által produkált összes áruk és szolgáltatások (jószágok, javak) előállításában mutatkozó, tartósan emelkedő tendencia.
Okai:
- termelési tényezők mennyiségének növekedése
- munka, munkaerő
- tőke (gépek, berendezések, pénz)
- természeti erőforrások (föld, szél, nap, víz energia, ásványkincsek)
- vállalkozó, aki a gazdaság fontos megújítója, ő kombinálja, működteti az első három termelési tényezőt.
- termelési tényezők minőségi változása
egységnyi ráfordítás egy termelési tényezőből nagyobb hozamot eredményez, vagyis hatékonyabban használják fel a termelési tényezőket.
Gazdasági fejlődés olyan gazdasági növekedés, amely lényegi szerkezeti és szervezeti átalakulással jár.
Termelés és termelékenység:
Termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak céljából egyesíti a termelési tényezőket.
Termelés mérései:
- természetes mértékegységben, naturáliák: kg, liter, db, méter
- pénzben, piaci árral kombinálódik a termelés (1 db milyen áron adható el)
Termelékenység: termelési tényezők ráfordítása és a termelési folyamat hozama hogyan viszonyul egymáshoz pl.: 1 óra alatt ? db, 1 főre jutó kibocsátás, 1 ha terméshozama,
Gazdasági szerkezet:
Különböző gazdasági szektorok – primer, szekunder, tercier – viszonyát mutatja.
Primer szektor:
Azok a tevékenységek, amelyek a termékeiket közvetlenül a természetből szerzik meg pl.: bányászat, mezőgazdaság, halászat, erdőgazdaság
Szekunder szektor:
Feldolgozza, átalakítja a természeti javakat pl.: feldolgozóipar, építőipar
Tercier szektor:
Szolgáltatások, kereskedelem
Szerkezeti váltás:
A mezőgazdaság a legnagyobb foglalkoztató, értékteremtő a XIX.század végéig, ezután az ipar válik meghatározóvá a XX.század közepéig, ezután egy újabb szerkezetváltás következik, ez még ma is tart, ma a legfontosabb gazdasági szektor a szolgáltatás.
Okai:
- technikai fejlődés feleslegessé teszi a mezőgazdaságban dolgozók egy részét, ezek ipari területen keresnek munkát.
- Életszínvonal nő, nemcsak az élelmiszer előállítása lesz fontos, iparcikkeket vásárolnak, szolgáltatásokat vesznek igénybe, tehát nő a kereslet ezekre is.
Szervezeti váltás:
Önellátó gazdálkodás helyett az emberek elkezdenek piacra termelni, másfajta munkamegosztás, másfajta államszervezet.
Gazdaság fejlődése:
Gazdaság fejlődése nem egyenletes, vannak felfutások és hanyatlások, tehát egy ciklikus folyamat, nem egyenletesen növekszik.
Pl.:
- IX-XII. század mezőgazdasági újítások: háromnyomásos vetésforgó, ló mint igásállat, kerekes nehézeke, 1340 pestisjárvány, nagy visszaesés, de a gazdasági mélypont után megint erőteljesen nő
- XIX.-XX. század elejenövekedési maximum, ezután a világháború miatt hanyatlik
A gazdaság ciklikussága a rendelkezésre álló erőforrásokkal van kapcsolatban. A maximálisan kihasznált erőforrások nem tesznek lehetővé további növekedést, egy újabb erőforrás teszi ezt megint lehetővé.
Gazdasági fejlődés modellje Kondratyev – ciklusok alapján:
Gazdaságban 50 év alatt fut le egy ciklus (növekedés – mélypont), egy 200 éves időszakot értelmez is.
Gazdasági növekedés mögött mindig valamilyen újítás, innováció áll, egy újítás először szűk körben jelenik meg, azután egyre jobban elterjed, amikor ezek kifulladnak akkor a gazdaság egy újabb újításig nem növekszik.
Bázisinnovációk:
- 1800 Anglia: gőzgép, textilipar, vasipar (ezek állítják a gazdaságot növekedési pályára)
- 1850 Anglia, Németo., USA: vasút, gőzhajó, vas és acélipar
- 1900 USA, Németo., Anglia: autógyártás, kémia ipar, elektromosság
- 1950 USA, Japán, Német o.: elektronika, vegyipar
- 2000 növekedés kezdődik: mikroelektronika, bio és géntechnika, információs és kommunikációs technológiák Kína, USA, EU
Malthus népesedési törvénye:
Gazdasági fejlődést vizsgálta ő is.
1798 korabeli angliát vizsgálta, magyarázatot keres a munkanélküliségre és az elszegényedésre.
Népesség növekedési üteme és az élelmiszer termelés üteme nincs összhangban, az élelmiszer termelés üteme elmarad a népesség növekedésétől, emiatt kevesebb mezőgazdasági termék jut egy főre, a probléma az, hogy szegényadókkal vonják el a jobb módúaktól a jövedelmet→ mindenki elszegényedik.
Szerinte sem a társadalom, sem az elszegényedett egyén nem oka a szegénységnek, hanem a természet. A népesség növekedésével ugyanis nem tart lépést az élelmiszertermelés növekedése, vagyis a népesség száma meghaladja a föld eltartóképességét.
Megoldás:
- Szegényadók, állami támogatások megszüntetése, mindenki maga boldoguljon, mert az állami támogatás, a szegényekről való gondoskodás a szegény népréteg szaporodását csak fokozzák, de a föld eltartó képességét nem.
- egyháztól erkölcsi segítség, a szegények később házasodjanak, 25 éves kor alatt semmiképpen se alapítsanak családot
Nem vette figyelembe az újításokat, mert erre alapozva el lehet tartani egy növekvő népességet is.