Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, a jogosultság időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét minden jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a többes jogviszony ugyanannál a munkáltatónál áll fenn.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol a folyósítás időtartamának és a táppénz mértékének megállapításánál az adott jogviszonyon alapuló biztosítási időt figyelembe kell venni.
Aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyában kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, annak a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annál a munkáltatónál kell elbírálni, és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az ellátások elbírálása és folyósítása az egészségügyi hozzájárulást fizető foglalkoztatónál történhet.
HA az irányadó időszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a Tbj 32§-a az egyidejűleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írja elő az egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettséget, az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási időszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni.
Betegszabadságra vonatkozó szabályok
Betegszabadság a munkavállalót akkor illeti meg, ha saját betegsége miatt keresőképtelen, betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, illetve, ha fekvőbeteg-gyógyintézetben betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt ápolják.
Táppénz a naptári évben csak akkor jár, ha a betegszabadságra jogosult személy a részére járó betegszabadságot teljes mértékben kimerítette.
Betegszabadságra a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók jogosultak. Ennek megfelelően tehát nem jogosult betegszabadságra a megbízási jogviszonyban, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a bedolgozói jogviszonyban, valamint a társas és egyéni vállalkozóként munkát végző személy. Ezzel szemben jogosult betegszabadságra a munkaviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személy, az egyéni vállalkozó alkalmazottja, a társas vállalkozásnál munkaviszonyban álló személy, valamint a nyugdíja folyósítása mellett munkaviszonyt létesítő személy.
A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenségére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.
A keresőképtelenséget a kezelőorvos a vonatkozó rendelkezések szerint, a keresőképtelen állományba vételkor használatos orvosi igazoláson igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállalót díjazás illeti meg, amely a távolléti díj 80%-a.
A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, így a távolléti díj rendszeres jövedelmének része, és a táppénz alapjába is beszámít.
A betegszabadságra vonatkozó speciális szabályok:
- év közben megszűnő munkaviszony esetén a kifizetett betegszabadságot arányosítani és visszavonni, a keresőképtelenség hiányában ki nem vett betegszabadságot megváltani nem lehet.
- Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló részére keresőképtelensége esetén a belépéstől az év végéig arányosított betegszabadságot kell kiadni azzal, hogy figyelembe kell venni az év során már igénybe vett betegszabadság napok számát, tehát a betegszabadság ebben az esetben sem lehet több naptári évenként 15 munkanapnál.
- A betegszabadság igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, később nem igényelhető.
- Nem jár betegszabadság a biztosított részére, amennyiben terhesség vagy szülés miatt (ha terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult), beteg gyermek ápolása, illetve közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés, járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelen biztosítottat a táppénz az első naptól megilleti.
A betegszabadság számításánál a munkában töltött időn kívül a következő időtartamokat is figyelembe kell venni:
- a keresőképtelenség időtartama
- a szülési szabadság időtartama
- a 14 éven aluli gyermek ápolása, gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadság első éve
- a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama
- a munkában nem töltött olyan idők, amelyre a munkavállalót távolléti díj, illetve átlagkereset illeti meg.
Betegszabadság csak az aktív jogú keresőképtelenség időtartamára jár, a biztosítás megszűnését követő keresőképtelenség esetén az első naptól táppénz illeti meg a keresőképtelen személyt.