Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, valamennyi jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelméből le kell vonni a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen, a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre számított összege után kell megállapítani.
Ügyelni kell arra, hogy a felső határ a biztosítási idővel arányos, azaz amennyiben a biztosítással járó jogviszony nem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a napi járulékfizetési felső határt csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíjjárulékot megfizeti, amíg az egyes foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre – a biztosítási kötelezettség fennálásával arányos részre – számított összege után a nyugdíjjárulékot.
Abban az esetben, ha egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-túlfizetés keletkezik, a foglalkoztató a túlfizetésként jelentkező járulékot köteles visszafizetni az igazolások benyújtását követő 15 napon belül.
Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem.
Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
Az előbbieket a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettségre is alkalmazni kell azzal, hogy a túlfizetésként keletkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.
A foglalkoztató a többletfizetés összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél számolja el a magánynugdíjpénztárral úgy, hogy a befizetendő tagdíjat csökkenti a túlfizetés összegével, vagy visszaigényli azt.
A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot, tagdíjat nem fizet. A fegyveres testületek tagjainak a nyugdíját kizárólag a testülettől kapott jövedelmek alapján állapítják meg, az egyéb jogviszonyokból származó jövedelmeket a szolgálati nyugdíj megállapításánál nem veszik figyelembe, így indokolt, hogy ez utóbbiak után nem kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni.
Ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a többi jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.
A munkaidőt a munkaviszonyban, a közalkalmazotti és a közszolgálati valamint az egyéb szolgálati jogviszonyokban, továbbá a szövetkezeti tag esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban lehet igazolni.