A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azokat az összegeket kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Nem állapítható meg tehát táppénz például az ebédjegy után, mivel a biztosítottnak ezen összeg után egyéni járulékfizetési kötelezettsége nincs. Figyelembe kell azonban venni a munkabéren kívül többek között a 13. havi munkabért, a jutalmat és a prémiumot.
Az irányadó időszak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed.
A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb – a táppénzalapba beszámítható – nem rendszeres jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó (számfejtési) időszakban fizették ki.
A főszabály szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, illetve az ebben az időszakban kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosított ebben az időszakban rendelkezett 180 naptári napi jövedelemmel.
Amennyiben a biztosított a táppénzre jogosultságát megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelmmel, úgy az ellátását a táppénzre jogosultságtól visszaszámított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet, illetve az előző évi jövedelmet csak akkor lehet összeszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a biztosítottnak sem az előző évben, sem a táppénzre jogosultságát megelőző 180 napon belül nincs figyelembe vehető jövedelme, például nem folyamatos a biztosítási ideje. Ilyen esetben az ellátását a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével lehet megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.