I. Gépjárműadó (1991. évi LXXXII. tv.):
- vagyonadók közé sorolják, de funkciója és jelleg ezt nem indokolná
- '91-ben vezetik be a "súlyadó"t a személyautóknál
- bevezetésének indokai:
- motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása
- önkormányzatok bevételeinek gyarapítása
- közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése
- 1995 óta: településenként differecniáltan állapítják meg
1. Adótárgyak csoportosítása:
a) beföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek
b) belföldön közlekedő, külföldön nyílvántartott gépjárművek
2. Belföldi gépjárművek adója:
- önkormányzatok képvisekőtestülete, fővárosi közgyűlés állapítja meg, rendelettel
- az adóévet megelőző december 15-ig kell kihirdetni (ennnek hiányában törvényi alsó adótételeket kell alkalmazni)
- alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzaté
- magasabb mérték esetén a különbözet teljes összege az önkormányzaté
Az adó alanya:
- az év első napján feltűntetett tulajdonos
- ha a forgalmi engedély az üzemeltetőt is tartalmazza, ő az adóalany
- év közben használatba vett, vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit a forgalmi engedélyben feltűntettek (adókötelezettség ilyenkor nem január 1-én kezdődik)
- forgalmi engedély kiadását, illetőleg
- a gépkocsi vagy a tulajdonos adómentességének megszűnését követő hónap első napja
- ha év közben keletkezik, időarányos részt kell fizetni
- az adókötelzettség megszűnik: annak a hónapnak az utolsó napján, amikor a gépkocsit a forgalomból kivonták, vagy a gépkocsi, vagy a tulajdonos adómentessége bekövetkezik
- szünetelés: például jogellenesen kikerül a tulajdonából (a kötelezett az arányos részre végleg mentesül)
Alanyi adómentes:
- a költségvetési szerv *
- egyház
- társadalmi szervezet, alapítvány *
* ha a megelőző évben adófizetési kötelezettsége nem keletkezett
Tárgyi adómentes: (többször kérdezték)
- a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű
- 250 cm3-nél kisebb motorkerékpár
- mezőgazdasági vontató pl: traktor!!
- hikomat
- múzeális jármű
Az adó alapja:
- a saját tömeg (önsúly)
- tehergépkocis esetében a saját tömeg + a terhelhetőség (raksúly) → 50%-a, vagy minden megkezdett 100 kg után → min 400,- de max 800,-Ft
Adókedvezmény: !! nem keverendő a tárgyi adómentességgel!!
- (kizárólag) elektromos meghajtású *
- gáz meghajtású *
- katalizátoros *
* az adó fele fizetendő - ha az adóalany adóévben tehergépkocsival 100 km-nél hosszabb utat tett meg vasúton vagy belvizen 20-50% adókedvezmény illeti meg
2. Külföldi gépjárművek adója:
- adó alanya: külföldi üzembentartó (akinek nevén a forgalmi engedély van; aki belföldön használja;
- VPOP jóváhagyó határozatával belföldön bejegyzett szállítmányozó átvállalhatja
- adókötelezettség: személygépkocsi adómentes időszak (60 nap elteltével kezdődik) tehergépkocsi Mo-ba való belépés napjával
- alóalap: személygépkocsik esetében a tartózkodási idő; tehergépkocsik esetében: saját tömeg + raksúly → a belföldön megtett út hosszával
- adó mértéke: személygépkocsi esetében: minden megkezdett nap után 50 forint; tehergépkocsi esetében : minden megkezdett tonna után km-enként 3 forint
- adóhivatal: VPOP, vámhivatalok aki az ország területéről kiléptet /mindig kiléptetésről van szó)
II. Játékadó 1991. évi XXXIV. törvény:
- szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítását célozza
- speciális fogyasztást terhelő adó, mivel többnyire a nyereményalaphoz (ez az un: bruttó bázis) és nem a nyereséghez igazodik /kivéve: a pénznyerő automaták adóját/
- játékadó melett SZJA is érvényesül a szerencsejátékra
- míg az SZJA alanya: a szerncsejátékos
- addig a játékadó alanya: szerencsejáték-szervező:
- sorsolásos játék szervezője
- pénznyerő automaták üzemeltetője
- játékkaszinó alapítója, működtetője
- lóversenyfogadó
- játékautomaták üzemeltetője
- ajándéksorsolást végző
Adó megállapítás módja: önadózás
1. Sorsolásos játékok:
- a) adóalap: nyereményalap (folyamatosan szervezett sorsolásnál havi nyereményalap)
- sorsjegyek száma → fogyasztói ár
- b) adó mértéke: 16%
- c) mentesség
- ha csak a sorsoláson jelenlevőknek árúsítják 1000-nél kevesebb darabot és 50000 forintnál kisebb a kibocsájtott sorsjegyek összértéke
- ha a nyereményösszege a sorsjegyek 80%-át meghaladja
- ajándéksorsolás
2. Bingójáték:
- fizetendő adó: havi nyereményalap 7%-a
3. Totalizatőri rendszerű fogadások:
Rendszerű fogadások: téteket összeadják, majd - a játékrendben engedélyezett arányban és rendzerben - szétosztják a téteket
- a) adó mértéke: a havi nyereményalap 15%-a
- b) mentesség: az ilyen rendszerű lóversenyfogadás
4. Pénznyerő automata:
- játékhelyenként havi 13-28 ezer forint minden megkezdett hónap után
- a már megfizetett játékadót nem lehet sem más adókötelezettségbe betudni, sem pedig visszaigényelni
- /kivéve: ha a pénznyerő autómata megsemmisült, tartósan öüzemképtelenné vált, vagy üzemeltetése - a jogszabályi rend szerint - nem lehetséges/
- ezen játékadóra nem lehet fizetési könnyítést (2 féle van) engedélyezni
- engedélyt vissza kell vonni, ha az adóalany adóbevallási vagy fizetési kötelezettségét megszegte
5. Játékautomata:
- éves adó gépenként 60 ezer forint
- nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása előtt be kell vallani és meg kell fizetni az első évi adóösszeget
6. Bukmékeri rendszerű fogadás:
Havi tiszta bevétel 60%-a
- Amely: a befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbsége
Bukmékeri rendszer olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező -az esélyeket mérlegelve - a játékos részére pénzösszeget ajánl fel és nyerés esetén - a megállapított feltételek szerint - ki is fizeti
7. Játékkaszinó:
(+ az itt üzemeltetett játékautomata is)
játékadó: havi tiszta játékbevétel 40%-a
- ehhez jön még a borravaló 20%-a + a felosztásra nem kerülő borravaló összege